Az Imerisia című athéni üzleti lap szerint a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 1 százalékának megfelelő összeget az athéni vezetés elsősorban a nemzeti vasúttársaság (OSE), a Hellenic Postbank kereskedelmi bank, az OPAP szerencsejáték-szervező monopolvállalat és a DEI áramszolgáltató közműcég részleges, vagy teljes privatizációjával kívánja előteremteni.

A kormány arról is határozott, hogy eladja két kaszinó állami tulajdonrészét, további tervei között pedig szerepel a pireuszi és a szaloniki kikötőt üzemeltető társaság, és az athéni vízművek értékesítése is - írta források megnevezése nélkül az Imerisia.

A mostani privatizációs akció nincs közvetlen összefüggésben a görög adósságválsággal és az országnak nyújtott EU-IMF segélycsomaggal, amelynek értéke meghaladja a 110milliárd eurót, s ennek keretében Görögország három évig nem ütemezheti át addósságait - igaz, nem is kell a piacról finanszíroznia magát. 

A privatizációs program megindítása hónapok óta húzódik. Korábbi sajtóhírek szerint a kormány szinte minden mozdítható értéket eladna, például az Olympic Airlines privatizációja után az államra maradt Airbus repülőket és az ország legnagyobb olajfinomítóját működtető társaságot is.

"A privatizáció kitűnő ötlet, és ha még az Akropoliszt is hozzácsapják, akkor talán teljesülhet is a bevételi terv, de a jelenlegi piaci helyzetben igen nyomott árakon kelne el minden, hiszen nemcsak Görögország van válságban, hanem az egész világ" - értékelte a kormányzati terveket Konsztantin Mihalosz, az athéni kereskedelmi és iparkamara elnöke még áprilisban.

Elemzők szerint nem csupán a világgazdasági helyzet és a görög válság miatt esetleg igen nyomott vételi árak miatt érdemes alaposan meggondolni a privatizációt. Az is megfontolandó, hogy számos társaság jelentős bevételt termel az államnak, mint például az OPAP, amely nagyjából évi 200 millió eurót fizet be a költségvetésbe.