Célzott és takarékos módon az adójóváírással csökkenthetők a leginkább rászorulók terhei – vélekedett Bajnai Gordon volt miniszterelnök az Együtt 2014 mozgalom által a napokban bemutatott gazdasági programhoz kapcsolódó sajtóbeszélgetésen.

Ezzel az eszközzel már a Bajnai-kormány is élt. Az adójóváírást széthúzva egymillió munkavállaló járt jobban – mondta Bajnai Gordon. Felvetésünkre, hogy nem tolja-e ez az elem a fekete vagy a szürke irányba a gazdaságot, és nem lenne a tisztább a kép, ha egyszerűen több kulcs kerülne az adótáblába, úgy válaszolt: ennek nem nagyobb a hatása, mint a több adókulcsnak. Ráadásul az adókulcsok esetében nagyobbak az ugrások a különböző sávba tartozó jövedelmek között. Ezt a adójóváírással mérsékelni lehet.

Az adózási rend megváltoztatásával lehet korrigálni és javítani azt a hibát, amit az egy kulccsal elkövetett a Fidesz, miszerint döntően rontotta az adóérdekeltséget. Az szja-rendszer átalakításától ugyanakkor pozitív szaldót várnak.

Az egykulcsos adó azért bukott meg, mert kifejezetten foglakoztatásellenes - vélekedett. Egészen a középosztályig ártott ez a rendszer a foglalkoztatásnak. Ezért hoznák vissza a kétkulcsos adórendszert. Az alsó kulcs csökkentené az alul lévők terheit, míg a felül lévő 8-10 százaléknak emelkedne az adó. Ezáltal 4 millió embernek mérséklődne, mintegy 300 ezernek pedig növekedne az adóterhe.

A magasabb adókulcs sem lehet azonban végtelenül magas, mert az visszavonja a növekedést. Ezért döntöttek úgy, hogy a magasabb adóék az alacsonynak legfeljebb másfélszerese lehet.

Szakmai körök szerint a bankrendszerben megvan a forrás a hitelezéshez, ám a keresleti oldalon is nagy a hiány, és ez az élénkebb hitelezés gátja. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre úgy reagált: jelentős forráskivonás folyik a bankrendszerből. Az a fajta viselkedés, ami a bankrendszerrel szemben a kormány részéről zajlik, még erősíti is ezt a folyamatot. A bankok részéről alacsony a kockázatvállalási hajlandóság: nem bíznak abban, hogy a magyar gazdaság előremegy.

Ugyanakkor bizalmi problémák a másik, a vállalkozói oldalon is felmerülnek, aminek szintén a gazdasági stagnálás az oka. Ezért kell újra megteremteni a bizalmat a gazdasági életben. A jelenlegi gazdasági folyamatok mellett a kamatszintek borzasztóan magasak – tette hozzá. Ezt nem vagy csak nehezen tudják kitermelni a vállalkozások. Összességében annak a kockázati elemeit, hogy a hiteleket ne tudja visszafizetni egy vállalkozás, meglátása szerint minimálisra kell csökkenteni.

A különadók bevezetésének módját lehetne bőven bírálni. Ám azok mérséklése mégis hiányt okozna a rendszerben. Bajnai Gordon szerint ezért olyan kemény alkut kell kötni a bankokkal, ami a hitelállomány növekedését egyértelműen összeköti a különadó csökkentésével. Ha ugyanis van beruházás és van hitelezés, beindul a növekedés. Összességében a nagyobb növekedés lehet a háttere a különadók mérséklésének – fogalmazott a volt miniszterelnök.

Kérdésünkre, miszerint elegendő-e az, hogy a tervezett adóalkotmányban csupán egy évre vállalnák az adórendszer befagyasztását, kifejtette: már az is nagy előrelépés lenne, hogy egy évre előre lehet tervezni. 2011-ben 26-szor módosították az adórendszert. Valós igény a vállalkozók részéről, hogy évente ne módosítsuk az adórendszert. Ez Nyugat-Európában normális. Sőt, ott olykor hosszabb időszakokra is ígéretet tesznek. Ehhez viszont stabil makropálya kell. A bemutatott programmal éppen ezt szeretnék megteremteni. Az általuk lefektetett pálya középtávon tartósan évi 2-3 százalékos fejlődést hozna – vélekedett –, ez már érzékelhető növekedést mutatna a társadalom döntő részében.

Kiemelte: csak olyan programnak van értelme, amely túlnéz egy cikluson. Középtávú terveket kell készíteni, ezek mögé hosszú távú egyezséget kell kötnie a mindenkori kormánynak. A hétfőn bemutatott gazdasági program vitaanyaga annak háttere, miként lehet Magyarországot hosszú távon emelkedő pályára állítani.

Tartalmazza azokat a tényezőket, amitől beindulhat a növekedés, és ezekhez próbál intézkedéseket rendelni. A magyar gazdaság legsúlyosabb gondja, hogy az ország elvesztette a bizalmat – ismételte meg a néhány nappal ezelőtt elmondottakat. Ezt kell rendbe rakni, ebből lesz ugyanis beruházás. Ha ez megvan, akkor Magyarország egy beruházásvezérelt növekedési pályára állhat, amely élénkítheti az exportot, ez a foglalkoztatásra jótékony hatással lehet, ám a fogyasztásnak sem szabad elszabadulnia, azt kontrollálni kell, mert különösen fontos a megtakarítások élénkítése.

Magyarországnak át kell állni egy belső megtakarításon alapuló gazdasági növekedési pályára. A válság egyik tanulsága: azok az országok stabilak, ahol támaszkodni tudnak a belső megtakarításra. Ám az is káros, ha ezt drágán vonja el az állam, mint a mostani állampapírok forrásgyűjtésekor. Ezek a megtakarítások nem mellékesen az eltűntetett második nyugdíjpillér pótlására is szolgálhatnak.

A nem pénzügyi kérdésekről szólva ismét kitért a sárga lap intézményére. A hatóságok ma pénzbehajtóként járnak ki a vállalkozásokhoz – mondja Bajnai Gordon. Ezt szeretnék megállítani. Ezért az első hiba esetén nem a büntetés, hanem a figyelmeztetés jönne. Ez sok vállalkozónak az életkedvét adná vissza – fogalmazott.

Szintén súlyos helyzetre utal, hogy a körbetartozásoknál a legnagyobb adós az állam. Néhány év alatt 270 napról 30 napra csökkentenék az állami kintlévőségeket. Ha mégsem fizet az állami szervezet, a cég az államhoz fordulhatna gondjai orvoslására.

A devizahitelesek kérdését is érinteni kell a bankokkal kötendő megállapodásban. Meg kell erősíteni a szabályozást, hiszen az sem megengedett, hogy egy növekedés beindulásakor ismét bajba kerüljenek az állampolgárok.

Az euró bevezetésével kapcsolatban egyes téves magyarázatokat el kívánt oszlatni. Ha a külső feltételek nem romlanak drasztikusan, a maastrichti kritériumokat 2018-ra lehet teljesíteni – vélik. Ám ténylegesen csatlakozni csak csak versenyképes gazdasággal lehet. Magyarországé viszont nagyon leromlott az elmúlt 3 év során. Ezért euró-céldátumot most felelőtlenségnek tartott volna mondani.