Óvatos bírálatok mellett alapvetően megfelelőnek tartja a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a magyar kormány energetikai elképzeléseit. Nabuo Tanaka, az IEA főigazgatója és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter között csak az energiaárakról mutatkozik egyértelmű szemléletbeli különbség. Nabuo Tanaka úgy véli, az energiaáraknak ösztönözniük kell a befektetőket. Ám a magyar energiatarifák befagyasztása illetve az energiaszektorra kirótt adók szerinte nem ebbe az irányba hatnak. Nemrég tartott közös tájékoztatójukon Fellegi Tamás erről úgy fogalmazott: az IEA ezzel kapcsolatos észrevételei elfogadhatóak, de jelenleg nem megvalósíthatóak. Noha Magyarország nincs Európa öt leggazdagabb állama között, nem itt a legfejlettebb az energiarendszer sem, ám tarifáink mégis az első ötben találhatóak - érvelt. Mindemellett megjegyezte: a nemzetközi folyamatok hosszabb távon emelkedő energiaárakat vetítenek előre. De erről a kabinet csak részletes elemzést követően dönt.

A nemzetközi szemléletű IEA első embere szerint a térség energiarendszerére alapvető hatást gyakorol a németországi atomerőművek leállításáról szóló döntés. Ennek megfelelően az IEA kidolgozott egy alacsonyabb atomfelhasználásra alapuló globális jövőképet is. Ez szerinte elsősorban a gázfelhasználást növelheti, ami viszont Magyarországon az Oroszországgal szembeni kiszolgáltatottság kérdését erősebben veti fel. Ugyanakkor a klímaváltozás elleni küzdelem miatt kedvezőnek nevezte a magyarországi gázerőművek telepítését, a széntüzelésűek ellenében. Kérdésünkre Nabuo Tanaka emelkedő gázárakat valószínűsített.

Magyarország hangsúlyos dicséretet kapott stratégiai olaj- és gázkészletek felhalmozásáért. Noha az IEA utolsó, 2007-es magyarországi jelentése még a stratégiai gáztároló kialakításának esetleges szükségtelenségét vetette fel, a főtitkár ma már inkább a kormány nemrég hozott készletcsökkentési döntésére tett bíráló megjegyzést.

A magyar állam energiaszektorban tervezett tulajdonosi elképzelései kapcsán Nabuo Tanaka kívánatosnak nevezte a magáncégek bevonását, de ez szerinte minden állam saját hatásköre.

Fellegi Tamás egyetért az IEA megállapításaival. Annak előkészítése egybeesett a 2030-ig tartó nemzeti energiastratégia kidolgozásával, így figyelembe is vették a szervezet tanácsait - szögezte le.

Az IEA négy ajánlást fogalmazott meg Magyarországra vonatkozólag. Részint az áram- és gázrendszerek nagyobb térségi összekapcsolását, részint a növekvő energiaigények kielégítésének megszervezését szorgalmazzák. A „beruházási környezetnek” szerintük biztosítania kell a vállalkozók hosszú távú nyereségességét. Az energiahatékonyság, a környezetvédelem érdekében pedig a távhőellátó rendszereket nagymértékű korszerűsítését irányozzák elő.

A kormány még nem döntött az atomerőműbővítésről

Habár a magyar kormány elfogadta az energiastratégiát, a paksi atomerőmű bővítéséről nem döntött - szögezte le lapunk kérdésére Fellegi Tamás. Az energiastratégia tervezete több jövőbeni lehetőséget vázol fel, melyek között akár a fejlesztés elmaradásának következményeit is számba veszik. Korábbi értesüléseink szerint ezek közül a kormány az egyik bővítés-párti elképzelést tárgyalta. Ugyanakkor Fellegi Tamás ennek kapcsán kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy a magyar energiarendszer jövője számára nem képzelhető el az atomenergia nélkül, illetve a paksi atomkapacitások fenntartása mellett döntöttek. A parlament elé kerülő energiastratégia is ezt tartalmazza majd. A bővítésről ezután döntenek, mélyebb elemzést követően.

Rejtély, hogy az "atomkapacitások fenntartása" miképp képzelhető el a bővítés nélkül. A mostani blokkokat felújítják, így élettartamukat további 20 évvel meghosszabbítják. 2030 körül viszont - 50 év szolgálatot követően - már mindenképp le kell álljanak. Az energiastratégia nem tartalmaz az atomalapú áramtermelés visszaszorításáról szóló változatot, sem mostantól, sem 2030-tól.

A paksi erõmû fölött is van egy több kilométer átmérõjû és mintegy 6 km magas repüléstilalmi \"henger\" - volt berepülés?

A nyilatkozatokból mindenesetre jelen állás szerint az szűrhető le, hogy a Parlament ősszel egy olyan "2030-ig szóló energiastratégiát" kap majd elfogadásra, amely nem tisztázza pontosan, az "atomkapacitások fenntartását" a kormány az erőmű bővítésével kívánja-e megoldani. Ennek nyilván taktikai okai vannak, de a parlamenti kétharmad ezen az eddigi tapasztalatok alapján feltehetőleg nem akad majd fenn különösebben.

A bővítést illető "mélyebb elemzéseket" botrányok övezik. Az állami Magyar Villamos Művek (MVM) először Teller-projekt, majd Lévai-projekt néven készíttetett a bővítés lehetőségeit boncolgató tanulmányokat. Ezek az anyagok jórészt titkosak, a bővítés becsült költsége pedig - más vizsgálatokhoz képest - rendkívül alultervezettnek tűnik. Az Energiaklub által kezdeményezett adatkiadási per végén - miután az MVM az összes lehetséges fellebbezési lehetőségével élt - az állami vállalat közölte, hogy a Teller-projekt eddig közel félmilliárd forintba került a társaság számára. A rendőrség legalább egy ilyen tanulmányról gondolja azt, hogy azt összeollózták és a Paksi Atomerőmű érdemtelenül fizetett érte 40 millió forintot. Emiatt az erőmű akkori vezérhelyettesét, Molnár Lászlót hűtlen kezeléssel gyanúsítják.

Magyarország nem szabadított fel készletet

Noha a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) június végén a tagországok olajkészleteinek kis mértékű felszabadításáról döntött, Magyarországon ilyen intézkedés nem történt - derült ki Fellegi Tamás lapunk kérdésére adott válaszából. Az IEA ezzel az intézkedéssel szándékozott letörni a nemzetközi olajárakat. Magyarország teljes mértékben támogatja az IEA e tárgyú elképzeléseit, amit az uniós elnökség során is határozottan képviselt - szögezte le Fellegi Tamás. Magyarország készletmértéke ugyanakkor nem érte el azt a szintet, ami szükségessé tette volna a lépést - indokolt a miniszter. Időnként egyébként folyamatosan felmerül, hogy az IEA ismét fontolgatja az eszköz bevetését az olajpiac kordában tartására.