Közép- és Kelet-Európa gazdasági helyzetét német és külföldi beruházók idén valamelyest visszafogottabban ítélték meg, mint 2011-ben, saját üzletmenetüket tekintve azonban derűlátóak a vállalatok –derül ki a német külkereskedelmi kamarák kezdeményezésére 15 közép- és kelet-európai országban végzett vállalati felmérésből.

A közép- és kelet-európai térség (KKE) ma már nem csupán átlagon felüli növekedést biztosító felvevőpiac, hanem vonzó befektetési célpont is. A régió jelenleg az európai átlagnál gyorsabb gazdasági növekedést mutat fel. A térség országai a teljes német kivitel hatodát veszik fel, és ide irányult az összes német külföldi beruházások 10 százaléka.

A hetedik alkalommal elvégzett konjunktúrafelmérés azt igazolja, hogy az egyes országokra jellemző üzleti hangulatot alapvetően két tényező határozza meg: egyrészt az adott ország gazdasági helyzete és a vállalatok üzleti várakozásai, másrészt pedig a gazdaságpolitika által meghatározott általános jogi, szabályozási feltételrendszer. Mindkét területen számos hasonlóság mutatkozik a megvizsgált 15 ország
között, de vannak egyedi sajátosságok is.

A felmérés egyik markáns megállapítása, hogy a vállalatok nagy többsége kitartana jelenlegi telephelye mellett. A megkérdezett vállalatok összességében elégedettek külpiaci tevékenységük eredményeivel. Régiós átlagban öt vállalat közül négy ma ismét a jelenlegi országba vinné beruházását, ez az arány az elmúlt évek során alig változott.

A „kötődés” a lengyelországi leányvállalatoknál a legnagyobb, de még a gyengébb azonosulást mutató országokban is közel 70 százalékos az arány. Derűlátás a saját üzlet tekintetében, de aggódnak a nemzetgazdasági kilátások miatt. 

Az adott ország jelenlegi gazdasági helyzetét a legtöbb vállalat inkább rossznak ítéli meg, és 2012-re is több vállalat számít a gazdasági helyzet romlására, mint javulására. Ennek ellenére bizakodóak a saját üzletmenet tekintetében. A válaszadók többsége szinte minden országban magasabb árbevételre, kivitelre és eredményre számít, a tavalyi felméréshez viszonyítva a várakozások csak csekély mértékben romlottak.

A kedvező üzleti várakozások tükröződnek a beruházási és foglalkoztatási hajlandóságban is. A legtöbb országban a létszámbővítést tervező cégek száma meghaladja a létszámcsökkentést fontolgatókét, a beruházási tervek esetében is pozitív a válaszok egyenlege.

A térség összes országában az üzleti környezet legkedvezőbbnek ítélt összetevője a munkaerő-potenciál, azaz a munkatermelékenységnek, a dolgozók képzettségének és költségének megfelelő aránya. Így a munkaerő-potenciál a térség egyik legfontosabb versenyelőnyének tekinthető. Figyelmeztető jel, hogy több országban fokozódó szakemberhiánnyal szembesülnek a vállalatok.

A korrupció, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a jogbiztonság és a közbeszerzések átláthatósága tekintetében a vállalatok széles köre elégedetlenségének adott hangot a felmérésben, ezeken a területeken sokszor a tavalyinál is kritikusabb válaszokat adtak a résztvevők. A felmérés szerint az üzleti környezeten leginkább e gazdaságpolitikai hiányosságok felszámolásával lehetne javítani régiószerte.

Az, hogy egy-egy vállalat számára melyik ország kínálja a legalkalmasabb üzleti feltételeket, számos egyedi tényezőtől függ, legfőképpen az ágazattól és a beruházási motívumtól. A 15 ország átlagában a vállalatvezetők ismét Csehországnak tulajdonították a legvonzóbb befektetési környezetet a térségben, megelőzve Lengyelországot és Szlovákiát.