Aki valaha is érintettje volt, pontosan tudta, hogy a vidékfejlesztési támogatások rendszere úgy rossz, ahogy van. Ezt most az Állami Számvevőszék is megállapította. A szervezet „A vidékfejlesztési célkitűzések megvalósítására, a helyi közösségek szerepének megerősítésére fordított pénzeszközök felhasználása eredményességének és hatékonyságának, a vidéki életminőség javításában betöltött szerepének ellenőrzéséről” című, csütörtökön bemutatott tanulmány szerint 2007-2011 között, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv rendelkezésére álló 270 milliárd forintnak mindössze 20 százaléka jutott el az érintettekhez.

Ez azt jelenti, hogy öt év alatt ezek a források nem járultak hozzá ahhoz, hogy nőjön a vidék GDP-je, a fejlettsége vagy hogy csökkenjen a munkanélküliség. Az ÁSz szerint felül kell vizsgálni a támogatási rendszert, és fel kell gyorsítani a kifizetéseket.

Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának középpontjában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása (humán és fizikai tőke áramlása a mezőgazdaságba, az élelmiszeripari és erdő- gazdálkodási ágazatba, a környezet és a vidék fejlesztése, a vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása és a LEADER programok állnak. A tagállamok kiválaszthajták, hogy számukra ezek közül is mi legfontosabb.

Magyarország, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében azt vállalta, hogy kezeli a vidéki térségek lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából, az alacsony foglalkoztatottságból és ez által az alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültségeket. Nem kis vállalás, hiszen Magyarországon a vidéki térségek az ország településeinek 95 százalékát, területének pedig 87 százalékát fedik le, ahol a lakosság 45 százaléka él.

Magyarország az ÚMVP-t 2007-2013 között 2347,8 milliárd forint felhasználásával tervezte megvalósítani. Ebből az uniós  forrás 1065,6 milliárd forint, a hazai költségvetési forrás (378,9 milliárd forint volt. Tavaly december 31-éig összesen 146 milliárd forint hazai (költségvetési) támogatást biztosított 454 milliárd forintnyi EU hozzájárulás mellett. Hogy nem nagyon mentek jól a dolgok, jelzi, hogy tavaly decemberben az ÚMVP-nek már a hetedik verziója volt hatályban.

A Állami Számvevőszék sajtótájékoztatót tartott a témában. Horthy Eszter ellenőrzésvezető egyebek mellett elmondta: az ÚMVP-t 2011. év végéig több alkalommal módosították, a vidékfejlesztés céljainak tartalmát ugyanakkor nem változtatták. A támogatás arányát a saját erő biztosításának megkönnyítése érdekében 2008-ban 40-45 százalékról 60 százalékra emelték, a hátrányos helyzetű térségekben ennél is nagyobb mértékben, 50-ről 65 százalékra növelték - írta az MTI. A változtatás eredményeként a támogatottaknak kevesebb saját erőt kell biztosítani, amely kedvezőbb feltételeket teremtett a vidéki térségekben jellemző kevésbé tőkeerős vállalkozások számára. Ez kedvezően befolyásolta a projektek saját erejének átlagos megtérülési idejét, amely az ÁSZ-nak küldött tanúsítványok adatai alapján 8 év.

A vizsgálat megállapította: az ÚMVP-ben az eredmények mérésére meghatározott indikátorokat - azaz jelzőszámokat - és ezek elérését biztosító forrásokat nem komplexen és nem összehangoltan változtatták, kevésbé összpontosítottak a támogatási rendszertől elvárt eredményekre, teljesítményekre és hatásokra. Ez pedig veszélyezteti a területfejlesztési, felzárkózási és az ÚMVP kitűzött céljainak elérését.