A nagy testvér a Dunát is figyeli: nyomkövető minden nagyhajóra
Megtalálták és azonosították Feketeszakáll, a híres XVIII. századi kalóz hajójának roncsát Észak-Karolina partjainál. A Queen Anne's Revenge (Anna királyné bosszúja) néven jegyzett, 30 méter hosszú háromárbócos a magyar Duna-szakaszon ma már el sem tűnhetne. Ha a hajó ma megfeneklene - ahogy 1718-ban a Karib-tengeren tette -, mondjuk Visegrád alatt, a hatóságok a fedélzetére szerelt automatikus helyzetmeghatározó, azonosító és adatközlő készülék (AIS) jelzései nyomán azonnal indulhatnának menteni. A Duna menti országokban hazánkon kívül egyelőre csak Ausztriában kötelező felszerelés persze nem a néhai kalózhajók megtalálását, hanem a hajózás biztonságosabbá tételét szolgálja.
- A megbízható online tájékoztatás fokozza a hajózás biztonságát és növeli versenyképességét – jelentette ki Schváb Zoltán. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkárának szavait a hajósok bólogatása kísérte a Kossuth Múzeum Hajó fedélzetén. Valójában azonban az érdekeltek közül sokan úgy vélik: a magyar folyami hajózási információs rendszerhez (PannonRIS) kapcsolódó, hajókra szerelt AIS készülékek legfeljebb azért járulnak hozzá az ágazat versenyképességének növeléséhez, mert a költséges beruházások nem a szakma gyakorlóit terhelik.
Az NFM közlése szerint az Európai Unió támogatásával 145 AIS készüléket vásároltak. A beszerzést felerészben Brüsszel, illetve a szakminisztérium finanszírozta. Az egyenként 4-5 ezer euróba kerülő eszközök közül 23-at különféle hatóságok (rendőrség, katasztrófavédelem, tűzoltóság, NKH) egységei kaptak meg. A fennmaradó berendezésekre ugyanakkor 193 pályázat érkezett. Vagyis az érdeklődők közül mintegy 70-en feltehetően kénytelenek lesznek maguk megvásárolni a szeptember 1-től kötelező felszereléseket. Ezek nélkül ugyanis a jövőben egyetlen magyar lajstromban szereplő nagyhajó sem közlekedhet a Duna hazai szakaszán.
A szerencséseknek ugyanakkor csak jelképes ellenszolgáltatást kell fizetniük az AIS-egységekért: az uniós támogatással vásárolt készülékek használata 2016-ig évente 20 euróba kerül. Az öt év elteltével pedig a berendezések a hajósok tulajdonába kerülnek.
A part menti bázisállomások adataival dolgozó rendszer használata 2012 januárjától a külföldön lajstromba vett nagyhajók számára is kötelező lesz. Azok az idegen lobogó alatt közlekedő hajók, amelyek rendelkeznek az ausztriai Duna-szakaszon 2009 óta kötelező AIS készülékkel, a magyar Dunán is gond nélkül áthaladhatnak majd. Ezek hiányában, az osztrák gyakorlathoz hasonlóan, bérelt nyomkövetőt használhatnak a hajók. Valószínű azonban, hogy az AIS rövid idő alatt a legtöbb dunai hajón megjelenik majd, miután az uniós elvárásoknak megfelelő rendszert egyre több ország honosítja meg. A következő lépcsőben - előreláthatólag 2012-ben - alkalmazását Szerbia és Horvátország teszi majd kötelezővé.
Az új rendszer bekapcsolását Urbán György, az NKH elnöke jelképesen a Kossuth Múzeum Hajó fedélzetén rendelte el. Mi több, a Duna magyar szakaszán közlekedő hajók mozgását követő rendszer működését a helyszínen bemutatóval demonstrálták. A Lánchíd térségében közlekedő hajók példáján mutatták meg, hogy a hatóságok milyen adatokat kapnak a vízi járművektől. A rendszer a többi között folyamatosan adatokat szolgáltat a hajó nevével (vagy azonosítójával) annak típusáról, legnagyobb hosszúságáról, szélességéről, merüléséről, sebességéről, haladási irányáról, gps-alapon megállapított földrajzi helyzetéről, illetve akár a rakományáról is.
A Rádiós Segélyhívó Országos Egyesülettel (RSOE) együttműködve kiépített PannonRIS fejlesztését az NFM a jövőben szeretné folytatni. Következő lépésként már be is nyújtottak egy újabb RIS témájú TEN-T pályázatot Brüsszelben. Ezzel az IRIS Europe 3 projekt keretében az elektronikus hajózási térképeket megjelenítő szoftveralkalmazások beszerzéséhez szereznék meg az unió támogatását.
