Összességében pozitívnak értékeli a munka törvénykönyve munkaerő-kölcsönzést érintő 2012. július 1-jén hatályba lépő, most megszavazott változásait a jelenleg nyolcezer embert foglalkoztató Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. "A szakma és a munkáltatói szervezetek összefogása, illetve a szaktárca együttműködése révén több fontos, a foglalkoztatást segítő pontban történt érdemi változtatás” – mondta Szabó Tamás.

A Trenkwalder ügyvezető igazgatója kiemelkedően fontosnak ítéli a határozott idejű munkaszerződések hosszabbításának lehetőségét, a csoportos létszámleépítés alóli felmentést, az egységesen 15 napos felmondási időt és a munkavállalók védelmében kevéssé tipikus végkielégítés-szabály bevezetését.

Az elfogadott módosítási javaslatoknak köszönhetően a jövőben közintézményekben – ha a foglalkoztatás másképp nem megvalósítható – az alaptevékenységhez köthetően is lehet alkalmazni kölcsönzött dolgozókat, segítve ezzel a munkaerőhiánnyal vagy létszámkerettel küzdő intézményeket, például a kórházakat.

Jelentős változás még a hazai vállalkozások védelmében, hogy ezentúl a külföldi székhelyű kölcsönző cégeknek is a hazaiakkal azonos piacra lépési feltételeket ír elő a jogszabály, megszüntetve ezzel az itthoni kölcsönzők hátrányos megkülönböztetését.

Az ágazat résztvevői – a legnagyobb gyártó/termelő vállalatok, munkaadói szervezetek és kölcsönzők – a szaktárcával további együttműködést szorgalmaznak az egyenlő bérezés elvének alkalmazása kapcsán, ahol véleményük szerint a törvény felesleges korlátot állít. A szabályozás hátráltatja ugyanis a munkaerőpiactól távol esők (például az ötvenen felüliek, pályakezdő fiatalok, megváltozott munkaképességűek) integrálását. Nem érvényesül az EU ide vonatkozó irányelvének rugalmassága, mely speciális esetekben – integrációs céllal – lehetőséget ad az egyenlő bérezéstől való eltérésre. Ilyen eset a munkaerőpiactól tartósan távol lévők foglalkoztatása, illetve amikor a munkaerő-kölcsönző vállalat a dolgozónak két kikölcsönzés között is bért fizet.

Javaslatuk szerint nem indokolt a fenti két esetben a 183 napos időbeli korlátozás, hiszen ez akadályozza az érintett munkavállalók hosszú távú foglalkoztatását.

„A nemzetgazdasági érdekek nem sérülnének, hiszen csökkennének az állami kiadások. Az egyik kivétel ugyanis pont arra vonatkozik, hogy a két kikölcsönzés között is bért kap a dolgozó – így nem kellene segélyért folyamodnia –, miközben a munkabérek adói, járulékai befolynának az államkasszába. A munkaerőpiactól távol lévők foglalkoztatása pedig szintén az állami költségek csökkenését eredményezi” – magyarázza Szabó Tamás. A Trenkwalder partnerei úgy vélik; a szabályozás módosításával növekedhetne a foglalkoztatottság, hiszen ők maguk is több munkavállalót igényelnének.

A munkaerő-kölcsönzési iparágat  nemzetgazdasági szempontból igen fontosnak tartják. Úgy vélik, az általuk teremtett munkahelyek jelentős része nem jönne létre, ha hiányoznának vagy rugalmatlanok lennének a vonatkozó szabályok.

2011–2012-ben a hazai állások többsége ilyen keretek között valósult meg, hiszen a vállalatok nem tudták saját állományukat bővíteni. Az ágazat mára 130 ezer főt foglalkoztat, százmilliárdos adóbevételt fizetve az államkasszába. A kedvezőbb szabályozási feltételek következtében a kölcsönzést igénybe vevők részéről a kereslet növekedése, ezzel a munkaerő-kölcsönzés és foglalkoztatás további bővülése várható a jövőben.