Kábeltévé vagy a tányéros lesz a nyerő?
Hiába terjednek rohamtempóban a legmodernebb tévés rendszerek, fejlődnek a kábeltévé- és optikai hálózatok, a kezdeti jóslatokkal ellentétben a műholdak stabilan tartják pozícióikat: nemcsak a szolgáltatások, de a technológiai platformok versenyében is. Európában több mint kétszáz millió háztartásban még mindig a műholdas adásokat nézik. Az európai műsorterjesztési piac nagyságáról nincsenek megbízható becslések, mert a csatornák és a műsorterjesztők megállapodásai titkosak, ám a szakértők néhány tízmilliárd eurós nagyságrendet emlegetnek, ha csak az alapszolgáltatásokat nézzük.
Sokatmondó adat, hogy a legnagyobb európai cég, a SES Astra 135 millió háztartásba juttatja el az adásokat (ők nagykereskedők és csak a műholdas kapacitást biztosítják, az ügyfelek helyi szolgáltatókkal állnak kapcsolatban). Hogy a műholdak nem csak versenyeznek a más technológiákkal, de ki is egészítik azokat, azt jól példázza, hogy az említett háztartások közül csak 58 millióban nézik saját műholdas antennával az adásokat, 68 millió esetében egy beiktatott kábeltévés hálózatra kapcsolódik a tévékészülék, majdnem tízmillió pedig már IPTV-n nézi az adást.
Digitális tévézés: hatalmas a szakadék
Az áttörést és a versenyképességet pont a digitális műsorterjesztés hozta meg. A felmérések szerint Európában 200 millió háztartásban néztek digitálisan tévét 2010 végén. Ez az összes háztartás átlagosan 69 százaléka, ám komoly szakadék tátong a kontinens keleti és nyugati fele között: míg a mi régiónkban átlagosan 40 százalék a digitális elterjedtsége, addig a nyugaton majdnem nyolcvan.
De melyik technológia képviseli a legmagasabb digitális arányt a négy közül (műhold, kábel, IPTV, földi sugárzás)? Természetesen az IPTV, hiszen abból nincs analóg változat. Rögötn utána azonban már a műhold következik, ma az adások 95 százaléka digitális, meglepő módon a földi sugárzás 62 százalékkal felkerült a dobogóra, s a legrosszabb az arány a kábelhálózatoknál, ahol még mindig az analóg adások dominálnak. E folyamat megfordításán egyébként sok fejlesztő dolgozik, az egyik legfontosabb innováció pont tőlünk, a Magyar Telekomtól ered, ahol rengeteg energiát fektetnek abba, hogy a meglévő kábelhálózataikat alkalmassá tegyék az IPTV szolgáltatásra.
A piaci siker kulcsa jelen vélekedés szerint a nagy febontású (HD) és a későbbiekben a 3D adások célbajuttatásának képessége. Erre bizonyíték, hogy tavaly több, mint 185 millió HD-képes készüléket adtak el Európában, s a 3D készülékek száma is milliós nagyságrendű immár.
Mennyivel drágább?
Utóbbiak terén azonban az áttörés idénre várható, köszönhetően néhány új fejlesztésnek, amely olcsóbbá és kényelmesebbé teszi a 3D tévézést. Ilyen az LG új fejlesztése is, amely öt eurós, pihekönnyű szemüveggel is nézhető. Az áttörés másik kulcsa pedig a HD és 3D tartalom terjedése: HD-ből már nagyon sok van, 3D-ből viszont nagyon kevés, mire az ilyen filmek és adások kritikus tömeget képeznek majd, beletelik jó néhány év.
A csatornáknál és a műsorterjesztőknél az átállást meghatározza az is: mennyivel növekszik a műsorelőállítás és terjesztés költsége? A HD és a 3D ugyanis több azonos műsoridőre több bitet jelent, azaz nagyobb sávszélességet, tehát drágább műsorterjesztést jelent.
A HD esetén ez egyre kevéssé plusz teher, lévén a felhasználók igénylik a magas minőséget, hajlandók fizetni érte, s a műholdak kapacitása miatt a műsorszórási költségek nem emelkednek túlzott mértékben. Az Astra műholdjai már több mint 200 HD csatornát továbbítanak, s van olyan európai szolgáltató a partnereik között, mint az angliai Sky melynek kínálatában ötvennél több HD adás szerepel – mondja Norbert Hölzle az SES Astra kereskedelmi vezetője.
Hibrid megoldások
Ferdinand Kayser, a cég elnök-vezérigazgatója ugyanakkor hozzátette: a kábeles hálózatokra a limitált sávszélesség miatt hatalmas teherként nehezedik a HD műsortovábbítás (broadcast). Ha a kábelek elérik a maximális kapacitásukat, a rendszerek óriási költséggel fejleszthetők csak tovább, s ezért a kiutat a hibrid tévés megoldások jelenthetik: ezeknél minden lineáris tartalmat műholdan továbbítanak, míg a lekréhető és az interaktív funkciókat biztosítják a földi hálózatok – ez lehet szélessávú vezetékes-, vagy akár mobil hálózat is. Ilyen rendszer működik a Deutsche Telekomnál Entertain Sat néven, március eleje óta.
Ami a magyar piacot illeti, nálunk még dominálnak a drótok, noha az utóbbi időben terjed a tányérostévé is. A körülbelül 850 ezer magyarországi műholdas háztartás csaknem felét a román hátterű DIGI látja el, amely az Intelsat műholdjait veszi igénybe. Közel harminc százalék T-Home ügyfél, ők a Spacecom Amos felé fordítják a tányérokat, míg a mintegy 190 ezer UPC Direct parabolaantenna a TelenorSBC infrastruktúráját használja.
