A MOL-INA-ügyben nem nyomoz tovább a magyar ügyészség
Nem tesz eleget a magyar Legfőbb Ügyészség a horvát ügyészség jogsegélykérelmének, azaz: a horvátok nem hallgathatják ki Hernádi Zsoltot, a MOL vezérigazgatóját a vesztegetési ügyben. Ugyanakkor a magyar ügyészség saját nyomozást folytatott, amit most bűncselekmény hiányában megszüntetett, mivel szerintük nem történt bűncselekmény.
A Horvát Köztársaság Államügyészsége a 2011. júniusi jogsegélykérelmében a MOL Nyrt. igazgatóságának elnöke gyanúsítottként történő kihallgatását kezdeményezte a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségénél, mivel az adataik szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009. júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, a MOL–INA vállalat irányítására történő meghatározó befolyásszerzése érdekében.
A Legfőbb Ügyészség – a vonatkozó nemzetközi szerződés biztosította lehetőséggel élve – arról tájékoztatta a horvát ügyészséget, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat a magyar ügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mivel az a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztetné – adta hírül az ügyészség sajtóközleménye hétfőn.
A Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint: tekintettel arra, hogy a bűncselekmény megtörténtét kizárni nem lehetett, ezért – a jogsegélykérelmet feljelentésként értékelve – a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. július 14. napján nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el.
A nyomozás keretében a főügyészség számos banki és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okirati bizonyítékokat foglalt le, illetve szerzett be, továbbá több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki.
A beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve, a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a MOL Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény.
A főügyészség a nyomozása során arra jutott, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a MOL érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét cég egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik.
A MOL a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat.
A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009. júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek – összesen 10 millió euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast&Shipping AG-vel, azonban ezen szerződések az ügyészség szerint nem kötődnek sem a MOL-hoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.
A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a „Drúzsba Adria” olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbitevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében.
A főügyészség sajtóközleménye szerint a nyomozás során beszerzett bizonyítékok "egyértelműen cáfolták" azon két horvát állampolgár – közvetett bizonyítéknak minősülő – tanúvallomását, akiknek a vallomására alapítva kérte a horvát ügyészség a MOL vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását.
Mivel a horvát jogsegélykérelemben foglaltakkal szemben a magyar főügyészség szerint a MOL érdekében és vezetői részéről nem valósult meg bűncselekmény, ezért a nyomozást itt megszüntették – írja Keresztes Imre, hozzátéve: mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták. Ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást.
