A közgyűlésen a részvényesek 41,07 százaléka vesz részt. Az ülés az eredetileg meghirdetett 11 óra helyett 12-kor kezdődött, mert az elsőre meghirdetett időpontra csak a részvényesek 39,75 százaléka regisztrált. Az új időpontra összehívott közgyűlés a részvényesek számtól függetlenül határozatképes.

A közgyűlésen az egyik legnagyobb részvényes, az orosz Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) nem vesz részt, mivel tulajdonosként nem szerepel a már lezárt részvénykönyvben. Az orosz cég több mint egy évvel ezelőtt vette a Mol-papírokat az osztrák OMV-től, majd ezt követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vizsgálatot indított az ügylet kapcsán. Ez azóta már megállapítás nélkül lezárult, de későn ahhoz, hogy a Surgutneftegas tulajdonosként szerepelhessen a részvénykönyvben.

A magyar számviteli törvény szerint a társaság éves beszámolóját 2.738 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 253 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel, és 138 milliárd forint lekötött tartalékkal, míg a csoport beszámolóját a nemzetközi számviteli szabványok szerint (IFRS) 4.229 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 116 milliárd forint anyavállalati részvényesekre jutó eredménnyel fogadták el.

A közgyűlés új igazgatósági tagokat is választott, mivel Akar László, Kamarás Miklós és Kemenes Ernő lemondtak tisztségükről. Helyettük Járai Zsigmondot, Parragh Lászlót és Martin Roman választották meg testület tagjának.Töröcskeit a felügyelőbizottság tagjává választották, mivel Vásárhelyi István mandátuma lejárt.

Mosonyi György vezérigazgató a közgyűlés elején tartott előadásában elmondta: a Mol csoport 2010-2012 között, akvizíciók nélkül 6,2 milliárd dollárt költ beruházásokra fejlesztésekre saját pénzből. Ennek révén további 3-4 százalékos kitermelés-növekedést ér el. Az összeg több mint 40 százalékát mezőfejlesztésre, kutatás-termelésre, a többit pedig például a finomítók fejlesztésére, a termék előállításra és a gázszállítás fejlesztésére fordítják.

A csoport 2012-re a tervek szerint a meglévő eszköz portfoliót működtetve 4,1 milliárd dollár kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) kíván elérni. A Mol 2009. évi EBITDÁ-ja 2,303 milliárd dollár volt. A Mol arra számít, hogy a következő években a dízel iránt nőni fog a kereslet, míg a benzin iránt csökken. Ennek megfelelően fejleszti a csoport a finomítóit is.

A tulajdonosok megértették, hogy miért nem fizet osztalékot a Mol Nyrt., de ez nem volt könnyű döntés, különösen azután, hogy 2008 után sem fizetett osztalékot - mondta Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a közgyúlés után. Szerinte az osztalék eredménytartalékba helyezése hozzásegíti a csoportot ahhoz, hogy az INA be tudja fejezni a beruházásait, de hozzájárul ahhoz is, hogy a Mol megtartsa a pénzügyi rugalmasságát, ami egy ilyen időszakban különösen fontos.

Hernádi elmondta, a 2009. év kihívásokkal teli időszak volt, s nemcsak a válság miatt. A Mol számára a horvát INA más partneri szintre kerülése jelentette a legnagyobb változást. Úgy vélte, a nehézségek és az INA eladósodottságának ellenére sikeres évet zártak Horvátországban is. A cél az, hogy az INA eredményessége és hatékonysága minél hamarabb elérje a nemzetközi átlagot és a Mol Csoportét.

Mol- közgyűlés