A Mol csendben átadja a gázüzletét?
Az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a magyar kormány a Mol hagyományos tevékenységi körébe tartozó gázpiaci feladatokat az eddig csak árammal foglalkozó Magyar Villamos Művekre (MVM) kívánja testálni. Ez többek között arra utalt, hogy noha a Mol elvileg magáncég - igaz, augusztustól várhatóan negyedrészig ismét állami lesz -, tevékenységének kereteit nagy részben az állam határozza meg illetve "engedi".
Az év elején például kiderült, hogy a hazai gázvezeték-fejlesztések mögött álló, Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító Zrt. helyett - kormányzati hátszéllel - az MVM kívánja megépíteni a Magyarország és Szlovákia között tervezett gázvezetéket. Annak ellenére, hogy az FGSZ több éven át tárgyalt a megépítésről a szlovák társvállalattal.
Igaz, tavaly némi zavar támadt az FGSZ és a szlovákok között, mivel kiderült: magyar részről alig jelentkeztek gázkereskedők a vezeték kapacitásának majdani kihasználására. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a vezeték megépítése elsősorban Szlovákiának fontos, másrészt hogy a piac - számos, más országokkal létesített gázvezetékes kapcsolatunktól eltérően - nem termeli ki a százmilliárdos bekerülési költségeket. A vezeték ilyen esetben is megépülhet, de csak akkor, ha az érintett kormányok a területükre eső árat beépítik a gázárba. Arra vonatkozólag, hogy végül is Magyarországon - akár az MVM, akár az FGSZ beruházása mellett - a vezeték költsége beépül-e a gázárba, mindmáig egyik érdekelttől sem kaptunk választ. Az MVM nemrég bejelentette vezetéképítési szándékát, amire az FGSZ-nél lapunknak későbbi választ ígértek.
Iparági pletykák meglehetős egyértelmű képet festenek arról, miért is lehet fontos az MVM-nek illetve a Fidesz-kormánynak a magyar-szlovák gázvezeték megépítése.
Eszerint a kulisszák mögött az utóbbi években sok bírálat érhette a Molt amiatt, hogy a gázvezetéképítési megbizásait rendre a hozzá közel álló, tavalyig áttételesen részint offshore-jellegű (luxemburgi) hátterű (azóta az ügyvezető által tulajdonolt) Olajterv nyeri meg. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Olajtervnek évtizedes vezetéképítési gyakorlata van, és a Mol a munkáit rendre megpályáztatta.
Ugyanakkor sokan nem csodálkoznának, ha az MVM majdan kiírandó pályázatán immáron nem az összes szakértelemmel felruházott, a Molhoz közel álló Olajterv, hanem a szintén mélyreható építőipari tapasztalatokkal bíró, de inkább a Fideszhez kötődő gazdasági hátországhoz sorolt Közgép nyerne. (Nemrég a Közgép elnöke lett a hátország egyik igen zárkózott vezető alakjaként számon tartott Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd.)
De nem csak ez az egyetlen jel. Az FGSZ áprilisban a Kelerrel együtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy júliustól beindítja a hazai „gáztőzsdét”. A múlt héten viszont hasonló „szervezett gázpiac” létesítésére a kormány - szokás szerint csak körülírva, de egyértelműen - az MVM-et bízta meg.
Míg az FGSZ egyelőre ehhez sem kíván semmiféle megjegyzést tenni, az MVM-nél lapunknak megerősítették az állami holding ilyetén szándékait. Indoklásuk szerint Magyarországnak a régiós szerepéből fakadóan lehetősége van egy olyan földgáz-kereskedelmi platform kialakítására, amely elősegítheti azt, hogy a közép-európai régió földgázpiacait összekapcsoljuk mind fizikailag – a csatlakozó vezetékek megépítésével –, mind pedig a rendelkezésre álló földgázmennyiség aktív kereskedelmével.
A jelek szerint a kormány több más ponton is a gázpiac felé kívánja tolni az MVM-et. Úgyszintén az állami áramtársaság adhatja el például azt a 200 millió köbméter gázt, amit az MVM tulajdonosi jogait birtokló, egyben az energetika szabályozásáért felelős Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egy nemrég kiadott rendeletével a felhalmozott stratégiai gázkészletekből feleslegesnek, eladhatónak ítélt.
Fellegi Tamás egyébként holnap pont az MVM-ben tart sajtótájékoztatót. A piac ennek kapcsán arra számít, hogy szintén az MVM lesz a Mol orosz kézből, félezermilliárdos költségvetési tartalék igénybevételével kivásárolt 21 százalékának új állami tulajdonosa.
Ahhoz képest, hogy az MVM így a Moltól nyer pozíciókat, a Fidesszel - még az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása idején is - közmondásosan jó viszonyt ápoló Hernádi Zsolt Mol-vezér ez ellen nem kel ki. Sőt, ha csak teheti - mint láthattuk a Szurgutnyeftyegaz-ügylet kapcsán is - üdvözli a kormány lépéseit. Hírek szerint ugyanakkor a molos hátország berzenkedése hatással lehet a kormányzó Fidesz meghatározó embereivel ápolt viszonyra, így Hernádi Zsolt Orbán Viktorhoz fűződő személyes jó kapcsolatára is.
Mindez tehát valószínűleg egy nagyon hosszú történet kezdete.
