A módosítók bejöttek, az MSZP kivonult
Botrányos körülmények között, de simán vették az akadályt az új jegybanktörvényhez benyújtott kormánypárti módosító indítványok, amelyekkel Rogán Antal gazdasági bizottsági elnök szerint az Európai Központi Bank által kért kiigazításoknak eleget tettek, azaz az uniós jogrendszerrel harmonizálták a tervezetet.
A kétharmados többséget igénylő – és azt teljesítő - módosítások szavazási eredményének kihirdetését az MSZP frakció nem várta meg, hangos füttyszóval és piros lapok felmutatásával fejezték ki véleményüket a parlament többségi jogalkotási módszeréről, majd kivonultak az ülésteremből.
A jegybanktörvény zárószavazása a két ünnep között lesz, s akkor már csak Schmitt Pál köztársasági elnöknek kell szignálnia a törvényt ahhoz, hogy az 2012 január elsején hatályba léphessen, az új alaptörvénnyel egy időben.
A most elfogadott módosítások ismertek voltak az Európai Központi Bank véleményformálói előtt is, nem úgy, mint a korábban véleményezésre kiküldött, a benyújtott törvényjavaslattól számos lényeges ponton eltérő eredeti változat. Az EKB csütörtökön megküldött újabb véleményében ismét leszedte a keresztvizet a javaslatról, az uniós jogba ütközőnek minősítve az.
Az EKB a jegybanki függetlenség súlyos csorbításaként értékelte a Monetáris Tanács felduzzasztására irányuló indokolatlan kísérletet, és a funkció nélküli harmadik elnök kinevezését. Mindezek joggal vetik fel a jegybanki döntéshozatali folyamatokba történő kormányzati beavatkozás szándékát, hiszen a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok jelölhetik ki a személyeket, ebbe a jegybanki vezetésnek még csak véleményezési joga sem lehet.
Gyakorlatilag a kormány jelöl, a gazdasági bizottság felkarolja a személyeket, majd a kétharmados parlamenti többség megszavazza, s az ő kezdeményezésére és támogatásával köztársasági elnökké kinevezett Schmitt Pál aláír. Ez a döntéshozói folyamat biztosítékot jelent a kormány számára a megfelelően lojális jegybanki vezetők kijelöléséhez, s rajtuk keresztül a kormányzati befolyás érvényesítéséhez.
Ezt az EKB erősen nehezményezi. De mindhiába, mivel Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek a jegybanktörvény tervezetét és a stabilitási törvénytervezetet kifogásoló levelére írt csütörtöki válaszában világossá tette: nem engedünk, még az idén elfogadjuk mindkét törvényt, mert az azokban foglaltak nem sértik az uniós jogot.
