A mezőkön vérzett el a GDP
A Központi Statisztikai Hivatal nem változtatott a három héttel ezelőtt kiadott előzetes GDP-becslésén, így most már tény, hogy a magyar gazdaság egyre mélyülő recesszióban töltötte a tavalyi év egészét. A záró negyedévben 2,7 százalékos visszaesést produkált a gazdaság az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. A kriminális negyedéves adatokért a mezőgazdaság mellett az ipar, ezen belül is a legnagyobb súllyal szereplő feldolgozóipar tehető felelőssé. A nemzetgazdasági tárca és akkori vezetője, Matolcsy György az előzetes adat ismertetésekor az euróövezeti válságot és az aszályt, mint külső körülményeket tette felelőssé a gazdaság szerény teljesítményéért.
A statisztikai hivatal pénteken publikált részletes adatai szerint azért ebben más is közrejátszott. Az információ, kommunikáció, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, hasonlóan a harmadik negyedévben tapasztaltakkal. A visszaesést alapvetően a mezőgazdaság és az ipar teljesítménycsökkenése okozta – állapítják meg. A tavalyi GDP-nk (bruttó hazai termék) 28.276 milliárd forint volt, ez egy főre vetítve 2 millió 844 ezer forintot tesz ki.
A negyedik negyedévben a mezőgazdaság teljesítménye az előző évi magas bázist követően és az idei aszálykárok következtében 26,4 százalékkal esett vissza. Az ipar hozzáadott értéke 3,8, ezen belül a feldolgozóipar 3,4 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása területén volt a legnagyobb a visszaesés, melyet elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozott.
Ezt nem tudta ellensúlyozni az egyre jelentősebb súlyt képviselő járműgyártás október-novemberi termelésbővülése, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt. Az építőipar teljesítménye 6,1 százalékkal csökkent. Az építőiparon belül az épületek és az egyéb építmények építése is csökkent.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,4 százalékkal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye mérséklődött, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágé növekedett.
A szállítás, raktározás ág teljesítménye 1,7 százalékkal esett vissza, összhangban az ipar teljesítményével. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,6 százalékkal csökkent. Ebben a negyedévben is tovább folytatódott a lakossági és a vállalati hitelek volumenének csökkenése. Az állam által kamattámogatott hitelezés ebben a negyedévben sem tudta jelentősen élénkíteni a lakáshitelezést.
A biztosítási ágazatban az életbiztosítási díjbevételek elsősorban a szerződésállomány csökkenése miatt estek vissza, míg a nem életbiztosítási díjbevételek döntő mértékben a folyamatos díjcsökkentés hatására maradtak el a korábbi év azonos időszakitól. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 1,2 százalékkal, a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. Ugyanakkor 3,1 százalékkal nőtt az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2012 negyedik negyedévében 1,4 százalékkal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok többségében (például az élelmiszerek, a közlekedés) csökkent a volumen, míg a lakásszolgáltatások esetében stagnált. Kisebb növekedés figyelhető meg a szabadidő, kultúra és az egészségügy területén. A magyarok külföldi fogyasztása és a külföldiek magyarországi fogyasztása továbbra is csökkent.
Németh Dávid, az ING elemzője jelezte, a GDP visszaeséséhez leginkább a mezőgazdaság és az ipar járult hozzá. Az építőipar kilábalásának nincsenek jelei; az ágazat teljesítménye 6,1 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévben, így úgy tűnik, egyelőre megragadt a mélyponton a szektor - vélekedett Németh Dávid. Kifejtette, hogy a nettó export sem tudott hozzájárulni a növekedéshez, mivel az ipar leépülése az exportot is sújtotta.
A januárról közzétett adatok alapján azonban 2013 elején már kezdett magára találni az ipar, és ha a nyugat-európai konjunktúra is kedvezően alakul, jók a kilátások arra, hogy az ipar teljesítménye pluszba fordul - jegyezte meg a szakértő. Az ING elemzője kiemelte: a háztartások fogyasztásának visszaesése lassult, és idén már kissé nőhet is, köszönhetően a nettó reálbér növekedésének és a rezsicsökkentésnek. Németh 2013-ban a GDP 0,3 százalékos növekedését várja.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője kifejtette: az adatokból az látszik, hogy a negyedik negyedévben a belföldi felhasználás továbbra is negatívan járult hozzá a növekedéshez. Kisebb pozitív jel, hogy a lakossági fogyasztás visszaesése némileg mérséklődött a harmadik negyedévhez képest, kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a beruházások recessziója tovább mélyült.
Kiemelte, hogy a külkereskedelemben mind az export, mind az import visszaesést mutatott a negyedik negyedévben, és az export csökkenése, igaz csak hajszálnyival, de meghaladta az importét. Így a külkereskedelem egyenlege nettó importot mutatott, vagyis a GDP-hez való hozzájárulása is negatívvá vált, ami a korábbi negyedévekre nem volt jellemző. Az elemző szerint ezen a téren az első negyedévben mindenképpen javulás várható. Az export magához térhet, amennyiben az eurózóna konjunktúrája javul, és a belföldi keresleti elemek visszaesése is valamelyest mérséklődhet. Összességében azonban az idén is enyhe recessziót vár az Erste elemzője, aki 0,2 százalékos GDP-visszaeséssel számol.
