Rég nem látott, 13,7 százalékos áprilisi exportnövekedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal, az előző két hónap visszaesése után. Párhuzamosan ezzel az import növekedése is nagyobb volt az eddig megszokottnál, 10,5 százalékos.

Az első négy hónapban a kivitel üteme így 3,1 százalékos bővülést mutat, míg a behozatalé 2,7 százalékosat, a külkereskedelmi forgalom volumene január-áprilisban 3 százalékkal nőtt, miközben a külkereskedelmi mérleg továbbra is pozitív maradt: az aktívum 738 milliárd forintot (2,5 milliárd eurót) tett ki, 113 milliárd forinttal többet, mint az előző év hasonló időszakában.

Az áprilisi ugrást három tényező magyarázza. Az egyik a bázishatás: a mérlegből kikerült ugyanis a Nokia, a komáromi gyár tavalyi bezárása után az export értéke folyamatosan rosszabb volt az előző időszakokban tapasztaltnál, ám most - hogy egy év eltelt - ez a hatás már nem jelentkezik.

Kedvező fejleményként viszont megérkeztek az autóipari fejlesztések, és áprilisban ennek már a külkereskedelemben is látszott hatása. A negyedik hónapban 16 százalékkal nőtt meg a közúti járművek exportja, és ez húzta felfelé a teljes kiviteli teljesítményt. A közúti járművek kivitele a teljes magyar export 11 százalékát teszi ki, áprilisban majdnem 3 ezer euró értékben exportált Magyarország autókat. A Mercedes-hatás azonban nem érvényesülhetett volna a gépipar más ágazatainak kedvező teljesítménye nélkül: az elektronikai ipar, és a gépipar is növelni tudta a kivitelt, ezért lehetett kedvező az adat.

Lefelé húzta a magyar exportteljesítményt a mezőgazdaság. A gabonafélék kivitele ugyanis a tavaly áprilisinak a háromnegyedét érte el csupán. Miután ez a legfontosabb magyar exportcikke a mezőgazdaságnak, az ágazat hozzájárulása sem alakult jól - annak ellenére sem, hogy a szintén jelentős húságazat 6,4, a zöldség- és gyümölcstermelők pedig 5,3 százalékkal voltak képesek növelni a kiviteli teljesítményüket.