Nagyon beteg a magyar gazdaság - ebben és a szükséges gyógymód alapelemeiben nagyjából egyetértenek a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényén megszólalt szakértők. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Heim Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő elnök-vezérigazgatója és Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója egyaránt azt mondja, tovább kell javítani a költségvetés egyenlegét, fokozni a gazdaság növekedési potenciálját és visszaállítani a kormány, a gazdaságpolitika hitelességét. S ha ez megvan, akkor a reálkamat is csökkeni fog, vagyis könnyebb lesz hitelhez jutni, olcsóbb lesz az államadósság finanszírozása. Rövid távon politikai őszinteségre van szükség: elmondani, hogy pontosan mi a helyzet és miért ilyen. Tudatosítani az emberekben, hogy a magánadósságokkal is gond van, valamint rávenni a bankokat arra, hogy folytassák a hitelezést, főként a likviditási gonddal küszködő kkv-szektornak.

Hogy lehet-e sikerélményre számítani, arról máshogy vélekednek. Heim Péter több ezermilliárdos kiigazítás mellett 2016-17-es euró-csatlakozásról beszélt. Hamecz István szerint óriási költségvetési kiigazítás és a négyszázalékos potenciális gazdasági növekedés visszaállítása mellett hosszú távon ki lehet lábalni a válságból, ám a hiteles politikához új szereplők kellenek, mert a ma nem lát a feladatra alkalmas politikai vezetőt. Vértes András optimistább: szerinte a megoldásra és nem a csődesélyek latolgatására kell koncentrálni. Úgy véli, más országok is hasonlóan rossz helyzetben vannak. A pénzpiaci bizalmi válsággal összefüggő jelenségek kezelése mindenhol igénybe vesz majd 10-15 évet.

Ma igen magas, régiós összehasonlításban is kiemelkedő kamatfelárat fizetnek a magyar gazdasági szereplők, ugyanakkor ez a reális, a normális szint - mondta Hamecz István. A ma a GDP 73 százalékára rúgó államadósság mértékéhez ez illik. A környező országokban jellemző alacsonyabb kamatfelár mellé egy átlagosan a GDP 30-33 százalékára rúgó államadóság társul. A kamatok csökkenéséhez tehát előbb az államadósság szintét kellene apasztani, amit annál könnyebb megtenni, minél jobban nő a gazdaság, minél nagyobb a növekedési potenciálja. Ebből a szempontból Magyarország szintén rosszul áll: az unió számai szerint két százalék körül van most a növekedési potenciál, míg a környező országokban 4-6 százalékos. Hamecz úgy fogalmazott, az politikai választás kérdése, hogy fontos-e egy ország növekedése. Márpedig az elmúlt években ez nem volt fontos.

Hamecz szerint ráadásul az IMF program értelmetlen volt, a célját nem éri el, igaz a helyzeten javított némileg. A szakértő szerint a megoldás: a potenciális növekedést négy százalékra kellene feltornászni, a büdzsé elsődleges egyenlegét (ebbe a manapság 1200 milliárdos nagyságrendű kamatkiadás nincs benne) pedig a GDP három százalékának megfelelő többletre.

A leginkább pesszimista hangot megütő Heim Péter szerint ma nem létezik olyan kiigazító politika, amellyel kezelhető az adósságválság. Emellett súlyos hitelességi probléma van: a politikai elit késve reagál a válságjelenségekre - most például 2,5 százalékos recesszióval számol, holott Heim szerint már 4,5-5 százalékos visszaesés is várható 2009-re.
Az IMF programról viszont azt gondolja, hogy nem volt értelmetlen. Jó irányba tett, apró lépés volt, ami arra jó volt legalább, hogy elfogadja a politikai elit: kezdeni kell valamit a kínálati oldallal, vagyis a növekedési, versenyképességi problémával. A szakértő szerint nagyjából egymillió embert kellene visszaterelni a munkaerőpiacra. Meg kell nehezíteni, hogy valaki szociális segélyt, különféle járadékokat kapjon és meg kell könnyíteni, hogy munkát vállaljon. Csökkenteni kell a bérre rakódó adóterhet - az ez ügyben beharangozott lépések szerinte csak csökkentik a lemaradás ütemét, de az irányt nem fordítják meg. Át kell alakítani a pénzügyi szabályozókat: ma például az ártámogatások szabályozása rossz. Ha csökkenti ezeket az állam, az áremeléshez vezet, holott arra lenne szükség, hogy a teher egy részét a ma jobbára monopolhelyzetben lévő szolgáltató viselje. Heim szerint nincs keret a gázártámogatásra, de a gyógyszertámogatásokból is jelentősen le kellene faragni.

Lényeges, hogy a reformokat egyszerre kell elkezdeni, nem lassanként bevezetni. A gazdaságpolitikának pedig nyitnia kell a kkv szektor felé, mivel külföldről nem jön már be annyi tőke, amely kellő munkaerő keresletet támaszthatna. Ennek keretében egyes nagy uniós beruházásokat le kell állítani és a pénzt a kkv-ék segítésére fordítani.

Vértes András kevésbé borúlátó: az egész világ ezzel a problémával küzd majd a következő 10-15 évben - mondja. Épp ezért egyrészt globális, másrészt magyar válasz kell a problémára. A baj pedig leginkább az állami, a makro szférában nagy, és nem a vállalatok szintjén. Gond, hogy minden szakmai és társadalmi kérdés átpolitizált, gond, hogy a politikai erős hasonló módszerekkel élnek, ezért hasonlóan bátortalanok a reformokat illetően is, és gond, hogy a szakértők sem a közös nevezőt, hanem a véleménykülönbségeket hangsúlyozzák.
Vértes András nagyjából egyetért Heim Péterrel abban, mi is a teendő (eltekintve a gyógyszerkasza visszafogásától), de lényegesnek tartja, hogy a maastrichti kritériumok mindegyikének teljesítésével a lehető leghamarabb csatlakozzunk az euró-zónéhoz. Az euró előszobájának tartott ERM II-be pedig már az idén be kellene lépni - úgy véli, ebben nem akadály a magas államadósság szint. Hangsúlyozta, hogy nem lenne szabad irreális elvárásokat megfogalmazni: hiába lenne szükség a költségvetés 2000-3000 milliárdos nagyságrendű átszabására, ha nem reális ilyen nagyságrendű egyszeri kiadáscsökkentés.

Heim Péter előadása