A MÁV közlése szerint az Orient korridor hét országon és 5900 kilométeren vezet keresztül: az árufuvarozó szerelvények a Prága–Bécs/Pozsony–Budapest–Bukarest–Constanta, illetve a Budapest–Vidin–Szófia–Theszaloniki–Athén útvonalakon elvileg akadálymentesen közlekedhetnek. A cél a versenyképes vasúti árufuvarozási szolgáltatás megteremtése.

Az új úniós közlekedési folyosó operatív feladatainak irányítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kezdeményezésére a MÁV Zrt. kapta meg. A nemzeti vasútnak másik nyolc európai vasúti pályahálózat-működtető és egy kapacitás-elosztó társasággal közösen több mint két éve volt, hogy az árufuvarozási folyosót kialakítsák.

A MÁV-nál úgy tartják: cégük "aktív irányító szerepének" köszönhető, hogy a korridor létrehozásának előkészítése folyamatosan az ütemterveknek megfelelően haladt, és sikerült az uniós rendeletben előírt 2013. november 10-i határidőt betartani. Ettől függetlenül a tény csak annyi, hogy a részes társaságok által alapított ügyvivő testületben az elnöki feladatokat a magyar vasút látja el, és innen vezérlik a vonatkozó uniós rendelet által meghatározott feladatok végrehajtását is.

Lapunkhoz eljuttatott közleményében a MÁV beszámolt arról is: a korridorindítás órájában a Prvá Slovenská Zelezničná vasúttársaság egy e célra létrehozott, speciális szoftveren megrendelte az első korridor menetvonalat, amelyet az egyablakos ügyintézési rendszer vezetője (Corridor One Stop Shop) néhány perc alatt kiutalt a társaság számára. A szlovák vállalat teherszállítmánya ezáltal megkapta az engedélyt, hogy Prágából, a folyosó négy országát érintve, a megadott útvonalon elinduljon a romániai Kürtösre (Curtici).

A korridorindítás természetesen elképzelhetetlen lett volna ünnepi ceremónia nélkül. Pál László, a MÁV Zrt. pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettese nyitóbeszédében elmondta, hogy az Európai Unió – felismerve Közép-Európa és a dél-európai tengeri kikötők összeköttetésének fontosságát – a vasúti áruszállítás részarányának növelését tűzte ki célul a korridor létrehozásával.

Az Európa Unió 7. vasúti árufuvarozási folyosójának elindításán a magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,  valamint a partner országok közlekedést irányító minisztériumainak képviselői, a korridor ügyvivő testületének magas rangú képviselői Csehországból (SZDC), Szlovákiából (ZSR), Ausztriából (ÖBB), Magyarországról (GYSEV, MÁV, VPE), Romániából (CFR), Bulgáriából (NRIC), Görögországból (OSE); valamint a térség jelentősebb árufuvarozó vasúttársaságainak vezetői és a fontosabb vasúti terminálok képviselői vettek részt.

Az új közlekedési folyosóban a vasútvállalatok számára egyszerűsödik a kapcsolattartás módja az egyablakos ügyintézési rendszer alkalmazásával. Így egy helyen igényelhetik az érintett infrastruktúra-működtetők által a korridor-tehervonatok részére fenntartott kapacitásokat. A korridorvonatok közlekedtetése elsőbbséget jelent valamennyi egyéb tehervonattal szemben. A korridor további lehetőségeket biztosít azonos viszonylaton már évek óta közlekedő árufuvarozási irányvonatok számára, például menetvonal-tervezéskor prioritást kaphatnak, csökken a határállomási és egyéb technológiai várakozási idejük.

Az új folyosó életre hívását az Európai Unió tagállamainak 2010-ben elfogadott rendelete alapozta meg, amellyel uniós szinten elő kívánják mozdítani a versenyképes nemzetközi vasúti áruszállítást más közlekedési módozattal szemben hatékonyabb, környezetkímélőbb alternatívát kínálva a piacon. Ehhez a szolgáltatáshoz azonban jó minőségű és megfelelően finanszírozott vasúti infrastruktúrára van szükség, amely többek között biztosítja a vasúti vonalak átjárhatóságát és megbízhatóságát, valamint a vasúti árufuvarozási szolgáltatás színvonalának emelését. A célkitűzés érdekében a tagországok kilenc áruszállítási folyosót jelöltek ki, amelyeken a teherforgalom akár 80 százaléka teljesülhet.

Magyarországot a kijelölt nemzetközi folyosókból kettő, a hatos és hetes számú érinti. Az RFC-6 útvonala: Almería-Valencia/Madrid–Zaragoza/Barcelona–Marseille–Lyon–Torino–Milano–Verona–Padova/Velence–Trieszt/Koper–Ljubljana–Budapest–Záhony (magyar-ukrán határ). Létrehozásában a MÁV együttműködő partnerként vesznek részt Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Szlovénia pályahálózat-működtető és kapacitás-elosztó vállalatai.

A 7-es és 6-os árufuvarozási korridorok Magyarország vasúti áruforgalmának jelentékeny részét bonyolítják. A legfontosabb árukezelési, árufeladási, illetve rendeltetési helyek a kijelölt korridorok mentén találhatók: Budapesten illetve a közép-magyarországi régióban (BILK, Csepeli Szabad-kikötő), a legnagyobb autógyárak (győri Audi, esztergomi Suzuki, kecskeméti Mercedes), az energiahordozók fel- és leadási helyei (Mezőkeresztes, Nagyút, Százhalombatta, Tiszaújváros). A MÁV közlése szerint a korridor vasúti infrastruktúrájának állapota (beleértve az összes korridor-országot) az érintett folyosók mentén meghaladja az érintett ország átlagát.