Repülne a kormány: már dolgoznak a Malév megmentésén
A magyar kormány olyan megoldást keres a Malév problémáinak megoldására, amely megfelel a magyar és az uniós jogszabályoknak, ebben a szellemben tárgyal a nemzeti légitársaság jelenlegi tulajdonosaival.
A Pénzügyminisztérium fontosnak tartja a Malév működési feltételeinek biztosítását. Pichler Ferenc, a PM szóvivője szerint a jelenlegi válságban a nemzeti légitársaságok is nehéz helyzetben vannak. Elismerte: folynak a magyar és az orosz kormány képviselői között a tárgyalások - a részletekről azonban nem árult többet. Csupán annyit tett hozzá: "...minden tekintetben a hatályos törvényeknek és az európai uniós szabályoknak megfelelően járunk el".
A szóvivő nem erősítette meg a Magyar Hírlap pénteki számában megjelent hírt, amely szerint a magyar és az orosz állam mintegy 150 millió euróval, mintegy 40 milliárd forinttal segítené ki a magyar nemzeti légitársaságot, aminek fejében a magyar állam tulajdont szerezne a Malévban.
Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója korábban közölte: a pénzügyminiszter határozatára felfüggesztették az orosz Vnyesekonombanknál a Malév privatizációjának kapcsán vállalt és még meglévő 32 millió euró garancia behajtását, amit a Malév tőkehelyzetének rendezéséről folyó magyar-orosz kormányközi tárgyalások indokoltak.
Az MNV 2009 májusában hívta le a még fennálló, összesen 32 millió euró bankgaranciát azt követően, hogy az orosz bank a Malév tartozásai fejében 2009 februárjában lekért négymillió eurót nem fizette meg.
A Vnyesekonombank a Malév 2007 elején történt eladásakor nyújtott bankgaranciát az akkori vevőnek, Borisz Abramovics orosz üzletember kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt.-nek a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére. A garantőr bank azóta a Malév közvetett kisebbségi tulajdonosa lett, miután a Malév közel 100 százalékát birtokló AirBridge Zrt.-ben az orosz bank megvette az orosz üzletember 49 százaléknyi részvényét. A tulajdonosváltással - az akkori közlés szerint - a Malév stratégiai partnerévé vált az Aeroflot orosz légitársaság.
A Malév 2008-ban konszolidáltan 15,1 milliárd forint veszteséget könyvelt el, és a társaság első félévi adatokat még nem közölt.
Az első félévről egyelőre annyit közöltek, hogy a Malév 8 százalékkal növelte forgalmát a második negyedévben az előző év hasonló időszakához viszonyítva, annak ellenére, hogy az iparágban jelentősen visszaesett az utasforgalom. Az első negyedévben viszont 10 százalékkal esett vissza az utasszám, részben a Budapest Airport dolgozóinak sztrájkja miatt.
A második negyedévben a Malév átszálló utasainak száma 15 százalékkal emelkedett, és az utasforgalom alapján 3,2 százalékponttal 43,4 százalékra nőtt a magyar piaci részesedése. Ebben az időszakban a kapacitásokat mintegy 9 százalékkal bővítette a Malév. Javult a férőhely kihasználás, aminek átlaga a negyedév során elérte a 70 százalékot - mondta Karim Makhlouf, a Malév kereskedelmi vezérigazgató-helyettese július végén.
Hozzátette: az egész légiparban mérséklődtek a jegyárak, átlagosan 20 százalékkal 120 euróra, és ez alól a Malév sem kivétel, de a magyar légitársaság ellensúlyozni tudta ezt az utasforgalom növelésével.
A május végén jóváhagyott idei üzleti terv 6,3 milliárd forint üzemelési veszteséggel számol, szemben a 2008. évi 7,9 milliárd forinttal. A Malév a tavalyinál valamivel több, 3,1 milliós utasforgalommal, az előző évinél 2 százalékkal kevesebb, 51.779 járattal és a múlt évinél két százalékponttal magasabb, 65,6 százalékos férőhely kihasználással tervezte a 2009. évi üzleti évet. A kapacitásokat az idén az előző évhez képest öt százalékkal növelik - jelentette ki Martin Gauss, a légitársaság vezérigazgatója korábban.
Az október végétől kezdődő téli menetrendben a Malév öt útvonalon szünetelteti a járatait, és több útvonalon ritkítja, míg másokban sűríti a járatok számát. A vezérigazgató akkor elmondta, hogy a kereskedelmi stratégiában tervezi a legnagyobb változtatásokat. Az üresen maradó, átlagosan 35 százaléknyi férőhelyre "fapados árakat" kínálnak és átalakítják az értékesítési struktúrát, duplájára emelik a marketing költségeket.
A gazdasági válság miatt a Malév, a légiiparban elterjedt módon, 18 Boeing 737-es repülőgépéből hármat a földön tart a téli menetrendtől, mert olcsóbb, mintha üzemeltetnék. Az öt Fokker 70-es repülőgépet szintén kivonják a forgalomból, végső megoldásként visszaadják a lízingcégnek, és kifizetik az ezzel járó többletköltséget. A flottához jelenleg három, regionális célokra alkalmas Q400-as turbópropelleres repülőgép tartozik, és hamarosan megérkezik a negyedik is.
A vezérigazgató azt is elárulta, hogy a lízingelt Boeing 737-es repülőgépek bérletét a korábbiaknál kedvezőbb kondíciókkal megújítják.
Megmentő a kormány lehet
A Malév megmentésére készül a kormány annak a titkos kormányhatározatnak az alapján, amely a közelmúltban született - írta a pénteki Magyar Hírlap.
A lap úgy tudja, hogy a közelmúltban egy titkos kormányhatározat és egy úgynevezett "jegyzőkönyvi határozat" is született. Az előbbi arról döntött, hogy a légitársaság részvényeinek egy része visszakerül a magyar állam tulajdonába. A lap szerint "úgy hírlik", hogy a magyar és az orosz állam vitájának rendezésébe mediátorként bevonták a Deutsche Bank londoni leánybankját. A magyar állam a Malévot jelenleg birtokló AirBridge Zrt.-n, illetve egy kockázatitőke-társaságon keresztül szállna be a a társaságba - olvasható a cikkben.
A lap tudomása szerint a terv megvalósulása esetén az orosz és a magyar állam 150 millió euróval (mintegy negyvenmilliárd forint) segítené meg a Malévot.
A lap emlékeztet arra, hogy a magyar és az orosz fél között akkor vált feszültté a viszony, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. hivatalos levélben szólította fel az orosz Vnyesekonombankot (VEB), hogy fizesse ki a már lehívott - a Malév privatizációjához kapcsolódó -, de máig át nem utalt 32 millió eurós bankgaranciát.
A lap ismeretei szerint a légi céggel kapcsolatos jegyzőkönyvi határozatban az áll: a kormány tudomásul veszi, a pénzügyminiszter arra utasította az MNV Zrt.-t, hogy ne hajtsa be a Malévon a több milliárd forintos állami tartozását.
Ezzel kapcsolatban a cikk viszont megjegyzi: ha a MNV Zrt. maga mond le a követelésről, akkor az jogellenes, ha pedig a kormány tudomásul veszi ezeket a döntéseket, maga is "súlyos törvényellenességet követ el" - mindez pedig felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
Sztrájkkal fenyegetőznek a CSA pilótái
Sztrájkkal fenyegetőznek a privatizáció előtt álló cseh légitársaság, a CSA pilótái: pénteken a pilótaszövetség, a CZALPA hivatalosan "időben nem korlátozott sztrájkkészültséget" jelentett be. Ugyanakkor a cseh pénzügyminiszer-helyettes a cég csődjét sem zárta ki.
A sztrájkkészültség indoka szerint "a vezetés azon fáradozik, hogy a dolgozói bírálatokat agyonhallgassa". A pilótaszövetség szeptember 9-én gyűlést tart, ahol további részleteket ismertetnek.
A pilóták fellépése valószínűleg összefügg azzal, hogy a Mlada fronta dnes korábban nyilvánosságra hozta: a társaság váratlanul nagy veszteséget jelentett az első félévről, és a lap szerint válsághelyzet alakult ki a CSA-nál. A féléves adatokat hivatalosan csak két nappal később ismertette a légitársaság.
Ivan Fuksa pénzügyminiszter-helyettes szerint kérdéses, hogy érkezik-e gyorsan megfelelő ajánlat a CSA-ra, így a privatizáció mellett egy másik változat, hogy hagyják a céget csődvédelmet kérni, és a csődgondnok vezeti le a privatizációs eljárást.
A privatizáció előtt álló légitársaság vezetése már korábban tárgyalásokat kezdett a munkavállalókkal fizetés nélküli szabadságolásról és a rövidített munkaidő bevezetéséről. Formálódnak munkaerő-kölcsönzési elképzelések, főként a pilótákkal kapcsolatban, és eladják a reptéri vámmentes boltokat is.
Éves összehasonlításban a tízszeresére, 1,8 milliárd koronára emelkedett az idei első félévben a CSA vesztesége, főként az utasszám és a jegyárak csökkenése miatt. Az utasok száma az idei első félévben csaknem 10 százalékkal maradt el a tavalyitól. Összesen 2,08 millióan választották a cseh légitársaságot, amelynek jegyárai átlagosan 9 százalékkal - 3400 koronára - csökkentek.
A CSA vezetője, Radomir Lasak szerint szigorú takarékoskodással és átszervezésekkel az év egészében 2 milliárd korona lehet a veszteség. A társaság 4600 munkatársa közül 860-nak felmondanak és csökkentik a fizetéseket. A CSA a jövőben kevesebb célállomásra fog repülni, és hat géppel csökkentik a jelenleg 51 repülőgépből álló flottát.
A cseh kormány tavaly ősszel jelentette be, hogy eladja a cégben lévő 91,5 százalékos részesedését. Az Air France-KLM társaság múlt heti visszavonulása után már csak egy vevőjelölt maradt; az Unimex idegenforgalmi vállalat és a többségében izlandi tulajdonban lévő Travel Service konzorciuma. A privatizációs eljárást a mostani tervek szerint szeptember végére lezárják. A kormány 5 milliárd korona, hozzávetőleg 200 millió euró bevételt vár a légitársaság eladásából.
