Vége lehet a fogyasztómegtévesztésnek a Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletének köszönhetően, amely arról szól, hogy milyen feltételek esetén lehet magyarnak nevezni egy terméket. A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) szerint a „Magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék” jelölés csak akkor használható, ha az élelmiszer előállítása és főbb jellemzőit tekintve is magyar. Az említett jelölések használata ugyanakkor nem kötelező, azonban feltüntetésük esetén szigorú szabályozás érvényesül. 

Korábban előfordult például, hogy egy élelmiszerre annak ellenére került „magyar termék” felirat, hogy annak származási helyeként már egy idegen ország volt megjelölve: ez a gyakorlat egyértelműen alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére, hiszen a vásárló arra a téves következtetésre juthatott, hogy magyar terméket vásárol – írt a FOE közleményében. 

Az ilyen és ehhez hasonló esetek végére tesz pontot az új jogszabály, amelynek értelmében „magyar termék” vagy bármilyen egyéb, az élelmiszer magyar származására vonatkozó állítás vagy jelölés kizárólag akkor használható, ha a termék száz százalékban magyar alapanyagból készült, és az Magyarországon is került feldolgozásra és csomagolásra.

Ez azt jelenti például a növényi eredetű élelmiszerek esetében, hogy a növény termesztése, betakarítása, begyűjtése és tisztítása is már hazánkban kell, hogy történjen a „magyar termékként” árusításhoz. Állati eredetű termék esetén pedig feltétel, hogy az állat születésének, keltetésének, felnevelésének helye is Magyarországon legyen. Méz-, tej- és tojástermékek esetében szintén követelmény, hogy az állat, amelyből a termék származik, hazánkban kerüljön termelésbe állításra.

A jogszabályban meghatározásra került második kategória a „hazai termék” típusa, ide tartoznak azok az élelmiszerek, amelyek hazánkban kerülnek feldolgozásra, de meghatározott mértékben import eredetű összetevőt is tartalmaznak. Azon termékek sorolhatóak e körbe, amelyek esetében érvényesül az a feltétel, hogy az elkészítéshez felhasznált összetevők több mint 50 százaléka Magyarországon került előállításra, továbbá a feldolgozás minden lépése, amelynek eredményeként a fogyasztónak szánt termék létrejött, Magyarországon történt.

A harmadik kategóriaként kerül megjelölésre a „hazai feldolgozású termék”, ide azon élelmiszerek sorolhatóak, amelyeket külföldi alapanyagokból, de Magyarországon készítenek el. Szigorú feltétel ez esetben, hogy a feldolgozással összefüggő minden – például a termék összetételét befolyásoló – eljárás hazánkban kell hogy történjen. Fontos, hogy a fenti három kategóriát nem kötelező a vállalkozásoknak feltüntetniük, viszont ha élnek azokkal akár az élelmiszer jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során, vagy bármilyen azzal egyenértékű állítást – például: szó, szókapcsolat, kép vagy grafikai megjelenítés –, jelölést, megkülönböztető információt használnak, úgy ezt csak akkor tehetik meg, ha a vonatkozó szigorú feltételeknek az eladásra szánt élelmiszer megfelel.