A konzervatív francia napilap beszámolt arról, hogy a magyar kormány gazdasági akciótervet kíván meghirdetni a gazdaság talpra állítására és a Magyarország által a világ tőzsdéin keltett pánik elcsendesítésére. Idézi Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, aki szerint egyszerre két dolgot kell rendezni: biztosítani kell, hogy tartható legyen a 3,8 százalékos államháztartási hiánycél és be kell indítani a gazdasági növekedést. A lap megjegyzi, hogy a kormány az egykulcsos személyijövedelem-adó (szja) és a bankadó bevezetésének lehetőségét fontolgatja.

A Le Figaro emlékeztetett arra, hogy "két vezető politikus" múlt csütörtökön katasztrofális pénzügyi helyzetről beszélt, s azt sugallta, hogy Magyarország helyzete a görögországiéhoz hasonlítható. Ennek alapján pedig a költségvetési hiány a Nemzetközi Valutalap (IMF) hitelkeretéért cserébe vállalt célkitűzéseket messze meghaladva elérné akár a GDP-arányos 7-7,5 százalékot is. A kijelentéseket követően a forint összeomlásával szembesülő Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy nyilvánosságra hozza a gazdaság "valós számait", amelyhez a magyar kormány megkapta magas rangú nyugati döntéshozók teljes támogatását - hangsúlyozza a bécsi keltezésű írás szerzője.

A lap idézi Dominique Strauss-Kahnt, az IMF vezérigazgatóját, aki kijelentette hogy nem lát semmilyen aggodalomra okot adó jelet a magyar gazdasági helyzetre vonatkozóan. Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos szerint pedig a Magyarországon kialakult válság nem valódi, csak a magyarországi politikusok túl sokat beszélnek.

A biztos szerint Budapest az elmúlt években elindította a szükséges intézkedéseket pénzügyi helyzete konszolidálására. Kristin Lindow, a Moody,s hitelminősítő intézet részéről pedig úgy vélte, hogy "Magyarország nem lesz a következő Görögország", mert az országnak "az a híre, hogy baj esetén minden szükséges lépést megtesz".

Mindannyian egyetértenek abban, hogy a magyar mutatók sokkal jobbak, mint a görög oldalon. Az Európai Bizottság szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 4 százalék körül várható, szemben az uniós 7,2 százalékos átlaggal, és Görögország 9,3 százalékával - zárta írását a Le Figaro.