Eltűnt a bizalom a magyar gazdasággal szemben
Nem festenek túlságosan szép jövőt Magyarország elé a meghatározó hazai gazdaságkutató intézetek – derült ki csütörtök este tartott közös prognózisbemutatójukon. A Magyar Közgazdasági Társaság és a Budapesti Gazdasági Főiskola meghívására eredetileg a négy nagy intézet, a Kopint-Tárki Zrt.-t, a Pénzügykutató Zrt.-t, a GKI Gazdaságkutató Zrt.-t és a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t vett volna részt a bemutatón, ám mint a szervezőktől megtudtuk, az utóbbi társaság két napja lemondta részvételét.
Felvezetésként ezzel kapcsolatosan elhangzott, hogy igencsak sajnálják a Századvég visszalépését, mert a háznak a jövő évre már van prognózisa. Vagyis az aligha lehetett akadály, hogy számokat nem tudnak mondani. A BGF-en így csak előbbi három ismertette számait. Azok pedig nem nagyon egyeznek a kormány által jelenleg várt mutatókkal, jellemzően rosszabbak annál. A kabinet például egyelőre kitart a jövő évre szóló 0,5 százalékos gazdasági növekedés mellett. Ehhez legközelebb a Kopint-Tárki prognózisa áll 2012-re, amely ezen a soron 0,3 százalékos bővüléssel számol.
A GKI és a Pénzügykutató már lényegesen rosszabb „fejlődést” vetít előre: előbbi 1,5 százalékos, utóbbi 0,7 százalékos gazdasági zsugorodással számol. Ez a volt szocialista országok között a legrosszabbak között van – jegyezték meg a Pénzügykutató részéről. Az idei évre azért szebb a mutató, hiszen a GKI és a Kopint is 1,5 százalékos növekedést jósol 2011-re, míg Petschnig Mária Zita 1,4 százalékos GDP-bővülést lát.
Mintegy napirend előtti felszólalásként ugyanakkor Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató vezetője megjegyezte, elég nehéz most az előrejelzéseket „összerakni”, hiszen óráról órára változik a helyzet. A legmegdöbbentőbb mai fejlemény az volt, hogy a magánnyugdíjpénztárakat lényegében felszámolja a kormány. Vértes András, a GKI vezetője hozzátette, hogy ma gazdasági szempontból senki sincs biztonságban, ő is megjegyezte, nehéz követni, hogy pontosan mi is történik, és annak milyen hatásai is lehetnek a szereplőkre.
Mindenesetre az látszik, hogy a kabinet által néhány hónapja még a növekedés egyik pilléreként emlegetett belső fogyasztás sem akar magához térni – olvasható ki az intézetek számaiból. Az idén ez még úgy-ahogy mutat valami fejlődést. A háztartások fogyasztására vonatkozóan ugyanis 0-0,4 százalék közötti növekedést látnak erre az évre, a feketeleves azonban jövőre érkezik.
Ezen a soron a GKI látszott – délutánig – a leginkább borúlátónak, miután 3,5 százalékos visszaesést prognosztizál, ehhez képest a Kopint 1, míg a Pénzügykutató 1,4 százalékos csökkenése még „vidám” adatnak is felfogható. Vértes András ugyanakkor ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Bankszövetséggel és a hitelintézetekkel kötött megállapodás alapján úgy nyilatkozott, hogy előrejelzésükben ezen a soron módosítást hajtanak végre, s ezt az adatot mérséklik, azaz a visszaesés nem lesz akkora, hiszen a családoknál a megegyezés következményeként több pénz maradhat. Azt azonban, hogy a módosított szám mekkora lehet, nem jelezte.
Azt is elmondta viszont ezzel kapcsolatban, hogy a végtörlesztésben részt vevők esetében sem számolnak a fogyasztás bővülésével. Azok, akik a lakásaik után felvett hiteleket a tartalékaikból most visszafizetik, azok sem fordítják ezek után befolyó pénzeiket fogyasztásra. Ezeket a forrásokat ugyanis nem erre, hanem a most kiürített anyagi hátországaik visszaépítésére fordítják majd. Ha ezekkel végeztek, akkor jöhet majd csak a fogyasztás.
Az is világosan látszik, hogy az intézetek – a gazdasági és piaci szereplőkkel egybehangzóan – az exportban látják a gazdaság szinte egyetlen húzóerejét. Ezen a téren nem volt olyan a gazdaságkutatók között, amely ne kalkulált volna a kivitel legalább 6 százalékos élénkülésével. Ebből a szempontból Vértes András a GKI részéről volt a legderűlátóbb, aki látványos, 8 százalékos fejlődésről beszélt. Ugyanakkor az is igaz, hogy azért ebben az esetben sem lehet teljes mértékben elégedett a piac. Az idei évre ugyanis egyik kutatóintézet sem számolt 9 százaléknál kisebb emelkedéssel.
Hol a bizalom?
A magyar gazdaság megítélését illetően Vértes András igen élesen fogalmazott. Úgy vélte, hogy a hazai gazdasággal szemben teljes mértékben eltűnt a bizalom a piacokon. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy a jogbiztonság nem tetten érhető a szereplők számára. Ezzel Palócz Éva is egyetértett. Vértes András kifejtette, hogy ami a IMF tárgyalások előtt történik, az teljes bolondokháza. Arról beszélnek az elemzők ugyanis, hogy az IMF-nek mit kell követelnie a kormánytól, hogy a kabinet normális gazdaságpolitikát folytasson. – Ennek éppen fordítva kellene történnie – jelentette ki a GKI szakembere.
A kormány helyzetértékelését is nehéz jónak minősíteni – jegyezte meg Petschnig Mária Zita. A kormány jellemzően az korábbi kormányzati ciklus jellemzésével foglalkozik, s ezekből a véleményekből rendre kimaradnak a elmúlt másfél év lépéseinek hatásai.
A magyar gazdaságot zsákutcába vitték?
Ezek alapján Vértes András azt a véleményét hangoztatta: a magyar gazdaságot zsákutcába vitték. A legnagyobb probléma az, hogy ugyan fékezett a kormányzat, de ebbe az utcába még mindig 180-nal száguldunk, ami persze eredmény, mert korábban 220-al mentünk. Ez nem mehet tovább, ahhoz, hogy az IMF-tárgyalások eredményesek legyenek, ahhoz nem további lassítás, hanem teljes fordulat szükséges.
Abba kell hagyni a szabadságharcot. Az nem megy, hogy kedden még szidjuk a Nemzetközi Valutaalapot, szerdán pedig hozzájuk fordulunk. Fegyverszünetet kell kötni Európával és a hazai pénzügyi szektorral – jegyezte meg Vértes András.
Az infláció gyorsul
A gazdasági előrejelzéseikhez visszatérve az intézetvezetők kiemelték, hogy az éves átlagos infláció jövőre növekszik. Az idei évre vonatkozó 4 százalékos előrejelzéseik után jövőre a GKI 5 százalékos, a Kopint 4,6, a Pénzügykutató 5,3 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedéssel számol.
A forint árfolyamában további gyengülést valószínűsítenek. Éves átlagos szinten 290-300 forintos eurójegyzést látnak a házak, ami a jelenlegi szintek stabilizálódását vetíti előre. Összességében ez 10-20 forintos romlás az idei évi adatokhoz képest, miután 2011-re 278-280 forintos euróval kalkuláltak a gazdaságkutatók.
Az alapkamat szinten marad
A legállandóbbnak a jegybanki alapkamat látszik a intézetek szerint. A számokból az szűrhető le, hogy azért idén még várnak kamatemelést a Magyar Nemzeti Bank részéről, mert a GKI és a Pénzügykutató is 7 százalékos alapkamatot lát az év végén. A Kopint szerint már semmi sem változik. A várakozásaik szerint ebben nagy változás jövő év végéig nem lesz, mert jellemzően a 2012. év végén is ezek a számok látszanak.
Az – ha lehet – még az előzőnél is kevésbé örömteli, hogy a munkanélküliségi ráta is megreked a jelenlegi roppant magas, 11 százalékos szint közelében. Ebben egyik intézet sem vár érdemi csökkenést.
Az ezen a téren roppant komoly gondot jelent, hogy a kormányváltás idején az új kormány egy kiszámítható és jól tervezhető gazdasági környezetet ígért – jegyezte meg a Pénzügykutató szakembere. Ehhez képest éppen ellenkezőleg, egy kapkodó, improvizatív és nehezen követhető közeget teremtett, ami sajnálatosan egyáltalán nem kedvez a foglalkoztatás növelésének, fejlődésének.
Kérdésre válaszolva az intézetek vezetői kitértek az szja-rendszerre is. Kifejtették, hogy nem reális azzal számolni, hogy az egykulcsos szja-rendszert módosítaná az kormány. A jövő évi adószabályok kapcsán Vértes András megjegyezte, hogy azért a vagyon- és az ingatlanadó lehetőségét nem lehet kizárni.
