A Policy Agenda és az Ipsos a KKV-konjunktúra index kutatási program keretében negyedévente vizsgálja a kis és középvállalkozások cégvezetőinek véleményét a liberalizált energiapiacról. Korábbi elemzéseinkben a versenyről, az árak alakulásáról, és ebben való felelősség kérdéséről kérdezték a szektor képviselőit. A mostani negyedévben arra voltak kíváncsiak, hogy álláspontjuk szerint hogyan változnak az árak, ki a felelős a növekedéséért, vagy csökkenésért, és mi várható ez új állami szereplő megjelenésétől az energiaszektorban.

Talán nem meglepő módon, illeszkedve a KKV szektorra kiható depressziós hangulatra, a megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége, 82%-a az energiaárak növekedésére számít a következő félévben, közülük 29% jelentős mértékű drágulásra. Ezzel szemben mindössze 6%-uk várja az energiaárak csökkenését. Az értékelések átlaga 5-fokú skálán kereken 4-es, ami jól mutatja az emelkedést váró vélemények túlsúlyát.

Az energiaárak rövidtávú emelkedését jóslók legnagyobb, 60%-os arányban a magyar kormányt okolják a várható drágulásért. A második, harmadik helyen szinte holtversenyben (57-56%) az energiaszolgáltatókat említik, valamint a negatív világpiaci hatásokat. Kevesebben, 30%-nyian gondolják, hogy az energiaipar növekvő előállítási, beszerzési költségein (is) múlhat a drágulás. Azt pedig még kevesebben hiszik, hogy csökkenő belső piaci kereslet áll a várt energiaár-növekedés mögött (8%).(Egy válaszadó több lehetséges okot, felelőst is választhatott.)

Nem segít a nagyobb állami szerepvállalás

Az állami szerepvállalás sokféleképpen valósulhat meg az energiapiacon. Az egyik lehetőség az állam „piaci” szereplőként, szolgáltatóként történő jelenléte. A most elfogadott Nemzeti Energiastratégia és az állam által tulajdonolt MVM piaci mozgása is arra utal, hogy a kormányzat erősíteni kívánja a közvetlen, nem csak szabályozói oldalon való befolyását, erre a szegmensre.

Ugyanakkor a kkv-vezetők szkeptikusak a tekintetben, hogy lehet-e a közvetlen állami jelenlétnek árcsökkentő hatása: összesen közel négyötödük áll azon az álláspont, hogy egy állami tulajdonú szolgáltató nem képes alacsonyabb áron elérhetővé tenni a szolgáltatásait, mint az azonos piaci környezetben működő többi szolgáltató. Ők legnagyobb arányban (34%) azzal érveltek, hogy azért nem képes erre, mert az állam általában nem jó tulajdonosa a cégeknek. De közel ennyien (27%-nyian) mondták azt is, hogy azért nem képes alacsonyabb áron szolgáltatni az állam, mert kénytelen piaci alapon működtetni a céget. További érv volt még, hogy az állam számára is fontos az osztalék a költségvetési bevételek bővítése miatt (17%).

A megkérdezett kkv-vezetők 17%-a gondolta, hogy az állam azért lehet képes olcsóbb szolgáltatást nyújtani az energiaszolgáltatási piacon, mint más vállalatok, mert nem érdekelt a profitban. További 6% választotta az a válaszlehetőséget, hogy azért, mert alacsonyabbak az előállítási költségei.

A korábbi kutatások eredményei is azt támasztják alá, hogy nincsen csodavárás a piacon a tekintetben, hogy egy állami tulajdonú szolgáltató intenzívebb piaci mozgása érdemen alakítana a mostani helyzeten. A kapott válaszok általában véve is cáfolják azt a mítoszt, hogy az állam piaci körülmények között jobb szereplőnek tűnne, mint a többi, már most is működő szolgáltató.

A módszertanról

A kis- és középvállalatok körében végzett konjunktúra felmérést reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítették el. A lekérdezést 2011. szeptember  14-23. között az Ipsos közvélemény kutató cég végezte az on-line vállalati panelen keresztül.