A magyar cég a természeti csapásoktól fél a legjobban
A világ vállalatait összességében egy közös aggodalom foglalkoztatja: mi lesz, ha tevékenységük vis major miatt leáll. Az üzletmenet folytonosságának, illetve a beszállítói kapcsolatok megszakadása, a természeti katasztrófák, a tűz és a robbanás 2013-ban a legfőbb kockázatok, melyekkel a vállalatoknak szembe kell nézniük az Allianz legújabb, 28 ország közreműködésével készült felmérésének eredménye szerint.
A hatósági szabályozással, vagy a piaccal kapcsolatos változások is fontos üzleti kockázatot képviselnek. Magyarországon a természeti katasztrófák miatt aggódnak a leginkább a vállalatok, a válaszadók több mint 67,5 százaléka ezt adta meg a legfontosabb kezelendő kockázatként. Emellett a hazai vállalatok közel 40 százaléka a tűzveszélytől és a robbanásveszélytől tart, ezt követően a piaci változások okozzák a legnagyobb fejfájást, a beszállítói lánccal kapcsolatos félelmek csak ezek után következnek. A legkevésbé a lopástól, az eurózóna összeomlásától és az egészségügyi problémáktól tartanak a vállalatok a megkérdezett szakértők szerint.
Az Allianz szakértői szerint ugsnakkor az üzemszünet és a beszállítói lánc megszakadása képviseli a legkomolyabb üzleti kockázatot (a válaszadók 46 százaléka véli így), amely persze sok egyéb okra vezethető vissza. Sok vállalat, miközben költséghatékony beszállítói lánc kialakítására törekedett, nem épített alternatív beszállítói kapcsolatokat. A thaiföldi árvíz megmutatta, hogy egy kulcsfontosságú beszállítónál bekövetkezett üzemszünet hatását, annak továbbgyűrűzése miatt, az egész iparág megérzi – magyarázza az AGCS vagyonbiztosítási szakértője, Volker Muench.
Sok esetben a vállalatok üzemszünete természeti katasztrófa miatt következik be, mely a második legnagyobb üzleti kockázat (a válaszadók 44 százaléka választotta). Bár 2012 természeti katasztrófák tekintetében nem volt kiemelkedő év – a Sandy hurrikántól eltekintve –, ne feledjük el a kockázatokat: „a természeti katasztrófák miatti kárigény az elmúlt 30 évben a tizenötszörösére emelkedett, és a tendencia különösen az Ázsiában biztosított vagyontárgyak növekedése miatt várhatóan folytatódik, mert a fejlődés egyre inkább a nagyobb kockázatot jelentő parti területek felé tolódik el – magyarázza Markus Stowasser, az Allianz Re meteorológusa.
Európában is egyre gyakrabban lehet számítani szélsőséges helyi időjárási körülményekre, például intenzív záporesőkre. Egy "ősrégi kockázat" meglepő gyakorisággal jelenik meg a vállalati visszajelzések alapján: a tűz és robbanást a harmadik legfontosabb globális üzleti kockázatként jelölték meg.
A tűz viszonylag ritka, de igen nagy, vagyonnal és üzemszünettel összefüggő kárigényt eredményezhet, különösen termelő vállalatok esetében. Az AGCS kárstatisztikája önmagáért beszél: 2012-ben hét nagy, egyenként 10 millió eurót meghaladó ipari vagyonkárból hat esetet tűzvész okozott. „A vállalatoknak nem lenne szabad megalkudniuk tűzvédelmi szabványok terén még gazdasági nyomásra sem” – hangsúlyozza Paul Carter, az AGCS globális kockázati tanácsadó részlegének vezetője.
A vállalatok nem kellően felkészültek számítástechnikai rendszereik problémáira és az áramkimaradásokra. Az Allianz szakértői szerint a vállalkozások egyes kockázatokat igen komolyan vesznek, míg mások fontosságát túlságosan is alábecsülik. Például a számítástechnikai rendszerek összeomlása – amelyet okozhat emberi tévedés, vagy kiberbűnözés – komoly gazdasági veszteséget okozhat napjaink egyre inkább digitalizált világában. Ennek dacára csupán 6 százaléka véli úgy, hogy ügyfeleik valóban tudatában vannak ennek a kockázatnak.
Ugyanígy, a több régióra kiterjedő áramkimaradás is kevés kockázati térképen tűnik fel a vállalatok esetében. „Az áramellátás megbízhatósága az előttünk álló időszakban csökkenni fog, mivel az infrastruktúra öregszik, a szükséges beruházások pedig rendre elmaradnak“ – magyarázza Michael Bruch, az AGCS K+F kockázati tanácsadó cégének vezetője. Ha egy áramkimaradás csakugyan bekövetkezik, annak hatása ma sokkal nagyobb lenne, mint 10-15 évvel ezelőtt, pusztán a vállalatok információs és kommunikációs technológiai eszközeinek áramigénye, illetve a vállalatok felkészületlensége miatt.