A gazdasági válság dübörgésének idején döntéshozói pozícióban levő személyeket szólaltattak meg a tegnap bemutatott, „Álomcsőd” című interjúkötet szerzői, Martin József Péter és Várkonyi Iván gazdasági újságírók. A könyvben szereplő Bajnai Gordon, Bogsch Erik, Demján Sándor, Farkas István, Felcsuti Péter, Heim Péter, Jaksity György, Kovács Árpád, Simor András és Surányi György másként látták a folyamatokat. Két dologban azonban egyetértettek: a 2001-től 2009 tavaszáig folytatott gazdaságpolitikát – azon belül is elsősorban a 2001 és 2006 közötti osztogatást – hibáztatják a kialakult helyzetért. Úgy látják, az akut válságot aligha lehetett volna másként kezelni 2008 októberében, mint hogy Magyarország a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az Európai Unióhoz fordul segítségért.

– Ha van felelősségem az elmúlt évek folyamataiban, akkor az, hogy az MNB-nek hangosabban kellett volna felhívnia a figyelmet a devizahitelek kockázataira, még a válság kirobbanása előtt. De hiába mondtam, nem tudtam úgy mondani, hogy hatása legyen. Biztosan lehetett volna okosabban is magyarázni – mondta a könyv bemutatóján Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Hozzátette: a jegybank azt sem titkolta el, hogy a véleménye szerint a 2006-2007-es költségvetési kiigazítások rossz szerkezetben történtek meg. Csökkent ugyan az ország kockázati megítélése az államháztartási hiány leszorításával, ugyanakkor az adóemelések gyengítették a gazdaság teljesítményét. Szerinte erre a mindenkori kormányoknak érdemes lesz odafigyelni, mert így talán elérhetik, hogy az ország versenyképességének romlása nélkül, hosszú távon is javuljon az egyensúly.

Az is kiderült az elmúlt évben: esetleg a jegybank kezébe is adni kellene szabályozási lehetőségeket, hogy ne csak a kormány és a parlament legyen befolyással a pénzügyi stabilitás alakulására. Az MNB elnöke szerint a világ számos országában mind a központi banknak, mind a felügyeletnek olyan jogosítványai vannak, amelyekkel hathatósan tudják szabályozni az adott ország pénzügyi folyamatait.

Simor szerint ha szabályozási eszköz lett volna az MNB kezében, akkor a jegybank korábban és hatásosan lépett volna fel a devizahitelezés korlátozása érdekében. – Már az is eredmény, hogy a jegybank elképzeléseit is figyelembe vették azoknak a korlátoknak a felállítása során, amikor meghatározzák, a fedezeteket milyen arányban kell figyelembe venni a lakásvásárlásoknál felvett különböző típusú devizahiteleknél – jegyezte meg.

A jegybankelnök arra a kérdésre, hogy milyen következtetést vont le a válságból és annak kezeléséből, azt válaszolta, neki inkább megválaszolatalan kérdései vannak, az egyik, hogy tanultunk-e valamit belőle. Például amikor 2012-2013-ban ismét lehet picit lazítani a nadrágszíjon, újra éled-e a davizahitelezés.

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense az interjúkötetből kiindulva tanulmányt írt a gazdasági válságról. Szerinte egy valami kiderült: közgazdasági, jogi, állampolgári ismeretekből többet kellene tanítani az iskolákban, hogy legalább valami minimális tudatosság kialakuljon ezen területeken az emberekben. Amire még felhívta a figyelmet: Magyarországon a társadalmi érdekek túlzottan be vannak csatornázva a kormányzásba.

Úgy nem lehet problémákat megoldani, ha a kormány folyton azzal van elfoglalva, hogy azt figyeli kinek mi az érdeke. Merni kell kormányozni – jelentette ki.

Erős mondatok az interjúkötetből:

Bajnai Gordon: Valóban szeletenként amputáltuk a beteg lábát. Jobb lett volna egyben levágni, kisebb lett volna a fájdalom.
Bogsch Erik: A Richter 2008 tavaszán leállt a devizafedezeti ügyletekkel, mert úgy éreztük: a forintnak gyengülnie kell.
Demján Sándor: A válság  a gazdaság ciklikusságából következően várható, előre jelezhető esemény volt. Készültem is rá.
Farkas István: Nem az volt a gond, hogy nem volt pénz, hanem az, hogy mindenki attól tartott, nem lesz.
Felcsuti Péter: Vannak egyszerű adatok és összefüggések, amelyekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Itt van például a hitelt-betét arány.
Heim Péter: Nem hiszek abban, hogy ez az ország magától kijön a válságból.
Jaksity György: Van egy árnyékkormány, úgy hívják, devizaárfolyam.
Kovács Árpád: A magyar államigazgatás gyakorlatilag 2006 óta nem működik.
Surányi György: Az államcsőd 2008 őszén nem volt reális veszély.