Nem túl meglepő a Varga-csomag veszteseinek listája
A legnagyobb összeg egy olyan tételből származik, amelyet a költségvetés mostani (idén egyébként az ötödik) módosításába rejtettek el. Az újabb, bankadónak beillő rendelkezés értelmében a pénzintézeteknek be kell fizetniük az államkasszába azon adósságösszegek 7 százalékát, amelyeket a költségvetés az önkormányzatoktól vett át.
A különadóztatás jogcíme az, hogy így a bank jobban jár, hiszen az előtörlesztett vagy átvállalt adóssággal a pénze biztonságosabb helyre került (vagyis nem kell céltartalékot képezni utána). A bankoknak ezen kívül még lehetőséget is teremtenek arra, hogy a maradék önkormányzati adósságokat (ha ehhez a település hozzájárul) átírassák az államra, persze csak akkor, ha itt is vállalják a 7 százalékos buktát. Az átvállalt több mint 650 milliárd forint után az idén a bevétel 45 milliárd forint felett lehet – ám ez egyszeri tétel csupán.
A legnagyobb teher a lakosságra hárul – persze csak közvetetten, ezúttal is a bankokon keresztül. A kormány a legújabb adócsomagban augusztus elsejétől vet ki egy új terhet a megtakarítással rendelkezőkre. E szerint a kamatadóval terhelt jövedelmeket további 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás sújtja. Vagyis: a 16 százalék helyett 22 százalékot vonnak le minden kamatjövedelemből. Ilyennek minősül – adózás szempontjából – az állampapírok és a befektetési alapok felvett hozama is. Ez az ilyen megtakarításokban lévő több mint 10 ezer milliárd forintnyi lakossági vagyonra vetítve, 4 százalékos átlagos hozammal számolva csak az idén 10 milliárd forint bevételt jelent – jövő évtől kezdve 24 milliárdot.
Ennél nagyobb tétel a tranzakciós illeték emelése. A készpénzfelvételt eddig terhelő 3 ezrelék helyett az adó 6 ezrelék lesz (a mostani duplája), miközben nem lesz felső határ. Az átutalásoknál a limit megmarad, de itt is emelkedik a teher: 2 ezrelékről 3 ezrelékre. Mindez újabb 45,5 milliárdos bevételt jelenthet (a jelenlegi bevételi számok alapján) az idén költségvetésnek, míg jövő évtől kezdve mintegy 110 milliárdot évente. Persze a tehernek nem az egésze hárul a lakosságra (a vállalatok is fizetik az illetéket), miközben Varga Mihály szerint az sem biztos, hogy a bankok az emelést teljes egészében az ügyfelekre hárítják át. Ez igaz: a korábbi adót csak 94 százalékban hárították át az ügyfelekre a pénzügyi felügyelet adatai szerint.
Kisebb tételt jelentenek a lakosságnak kevésbé fájó intézkedések. A bányajáradék emelése 10 milliárd forintot hoz az idén, jövő évtől kezdve pedig 24-et (az összeget jórészt a Mol fizet majd be). A távközlési adó növelése az összes céget sújtja majd: a percenként és/vagy sms-enként 2 forintos adó a vállalati ügyfelek esetében 3 forintra nő, és itt emelik a felső korlátot is. A lakossági előfizetők 700 forintjával szemben a cégek előfizetésenként augusztusig 2500 forintot fizettek havonta, ám attól kezdve ötezer forintot fognak - ha nem változnak az előírások a parlamentben.
