Az államháztartás hiánya - nettó finanszírozási igénye - és a háztartások megtakarítása egyaránt a bruttó hazai termék, a GDP 5 százalékával egyenlő 1345, illetve 1347 milliárd forintot tett ki, azaz a háztartások szerény két milliárd forinttal "túlfinanszírozhatták" volna a költségvetést.

Az éves adat tartalmazza a magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők 97 milliárd forintját, amivel a múlt év negyedik és az idei év első negyedében az éves GDP 0,36 százalékával csökkentették az államháztartás hiányát.

Egyedül a harmadik negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási igénye 159 milliárd forintot, a negyedéves GDP 2,3 százalékát tette ki, amit jóval túllépett a lakosság 220 milliárd forintnyi, a GDP 3,2 százalékával felérő megtakarítása.

Az államháztartás bruttó maastrichti adóssága a GDP 83,7 százalékáról 81,4 százalékra mérséklődött a harmadik negyedévben, 360 milliárd forinttal 21735 milliárdra csökkent, a nettó államadósság azonban a GDP 61,6 százalékáról 61,9 százalékára, azaz mintegy 80 milliárd forinttal nőtt.

A háztartások nettó finanszírozási képessége már a második negyedévben is jelentős összeget, a legutóbbi adat több mint kétszeresét 472 milliárd forintot, a GDP 7,1 százalékát tette ki, ám akkor az államháztartás "pénzéhsége" a GDP 8 százalékára, 532 milliárd forintra szökött fel.

A központi költségvetés 103 milliárd forintos finanszírozási igényét nemcsak értékpapírok kibocsátásával, hanem betéteinek csökkentésével is fedezte a harmadik negyedévben, miközben jelentősen nőttek a nyújtott hitelei és egyéb követelései. A helyi önkormányzatok 25 milliárd forintos finanszírozási igényét elsősorban értékpapír kibocsátással, hitelfelvétellel és egyéb követeléseik csökkentésével fedezték, ugyanakkor jelentősen növekedtek a bankbetéteik is. A társadalombiztosítási alapok 31 milliárd forint finanszírozási igényét a követelések csökkenése és a központi kormányzattal szembeni hitelek növekedése fedezte - közölte a jegybank jelentése.

A lakosság tartozásai mindhárom negyedévben, igaz csökkenő összeggel mérséklődtek ebben az évben, a nettó megtakarítás 96 milliárd adósságcsökkentés és 124 milliárd forint befektetés eredőjeként alakult ki a harmadik negyedévben. A háztartások devizatartozása a második negyedévi 186 milliárd után a harmadik negyedévben is 182 milliárd forinttal csökkentek, ugyanakkor a forintban denominált hiteladósság nőtt, mivel a összes törlesztés összege csak 56 milliárddal haladta meg a hitelfelvételt az előző negyedévi 108 milliárddal szemben.

A nyugdíjpénztári tartalékokba 120 milliárd forintot fizetett be a lakosság, idén a legtöbbet, de kevesebbet, mint a tavalyi év bármelyik negyedévében. Az életbiztosítási díjtartalékokból viszont 17 milliárdot kivont a lakosság, amire 1990 óta mindössze kétszer volt példa 1992 második és 2009 harmadik negyedévében jóval kisebb értékben 1,4, illetve 4 milliárd forinttal.

A lakossági részvény és üzletrész vásárlások harmadik negyedévi 64 milliárd forintjából 66,8 milliárd forint áramlott befektetési jegyekbe, miközben a tőzsdei részvényekből 2,6 milliárdot eladtak a befektetők. Az ilyen befektetések az első félévben jóval nagyobbak voltak, igaz tavaly viszont minden negyedévben az eladások meghaladták a friss befektetések összegét.

A nem részvény típusú értékpapírokba 61 milliárd forintot helyezett el a lakosság, a legtöbbet 2008 vége óta, s ebből 46 milliárd hosszú lejáratú papírokba ment.