A lakáspiac halott
Az első félévben mindössze 2680 új lakás épült, és alig 3401 építési engedélyt kértek - ez minden idők legrosszabb eredménye. Tavaly egész évben mintegy 10 560 lakás épült s körübelül ugyanennyi engedélyt adtak ki, a mostani első féléves adatok szerint az új lakások száma 40, az építési engedélyeké 30 százalékkal kisebb.
A szakma még pár hónapja azt hitte, elértük a mélypontot, és tovább már nem zuhanhat a lakásépítések száma. Az általános vélemény szerint 40 ezer új lakás építésére volna szükség ahhoz, hogy a lakásvagyon értéke szinten maradjon Magyarországon - ez is azt jelenti, hogy évente a lakóépületek egy százaléka cserélődik ki, vagyis százévente újul meg a lakásvagyon. Tízezer lakásnál kevesebb még a második világháború alatt sem épült Magyarországon, sőt: amióta statisztika készül - vagyis 1921 óta - nem volt erre példa.
A rendszerváltás óta a rekordot 2004-ben érte el a lakásépítések száma - akkor majdnem 44 ezer új lakást adtak át. A kiemelten támogatott forint alapú lakáshitelezés megszűnésével azonban fokozatosan visszaesett az új otthonok száma, 2008-ban már csak 36, 2009-ben 31 ezer lakást vettek birtokba Magyarországon. A válság nyomán két esztendőn át tartott a drasztikus visszaesés, ám 2011 óta is folyamatosan csökken a lakásépítkezési kedv, és nem látszik a trendforduló.
Ráadásul a féléves statisztikát alaposan javítja néhány most befejezett budapesti lakópark. A fővárosban az első félévben 882 lakást adtak át, így Budapesten 13 százalékkal nőtt az átadott lakások száma - ám a KSH szerint a két-három nagyobb projekt ebből 500 darabot képviselt. Jellemző, hogy a fővárosban már csupán 567 lakás építésére kértek engedélyt összesen, ami 43 százalékkal kevesebb, a tavalyinál. Vidéken teljesen leálltak a házépítések: a városokban és községekben a tavalyinak a felét se érte el az átadott lakások száma, míg a megyei jogú városokban az átlagosnak megfelelő, vagyis „csak” 41 százalékos volt a visszaesés. Jó hír viszont, hogy utóbbiak esetében látszik némi élénkülés: legalábbis a nagyvárosokban már növekedik az építési engedélyek száma. A 4,2 százalékos bővülés azonban azt jelenti: itt már alig van hova esni az alacsony szintről.
Másutt viszont folytatódik a visszaesés, ami a jövőre nézve jelent rosszat: elképzelhető, hogy inkább a tízezer alatt áll be a lakásépítések száma (korábban még reménykedtek a szakemberek egy 10-12 ezres mennyiségben). A különbségek persze nagyok. Nógrádban összesen 11 új lakás épült, Győr-Moson-Sopron megyében viszont 276 – egy fél év alatt ez sem sok, de a huszönötszörös különbség azért megdöbbentő.
Köszönhető ez persze annak, hogy nincs, aki építkezzen. A vállalkozók eltűntek – egyedül most javítja a képet az átadott félezer fővárosi lakás. Az idén az első félévben így az átadott lakásoknak „csak” 56 százalékát építették magánszemélyek, míg 39 százalékukat vállalkozások. A maradék öt százalék, vagyis összesen 42 lakás önkormányzati finanszírozású. (Ennek a fele megyei jogú városokban épült, tíz pedig Budapesten).
Ezek után nem megdöbbentő tény, hogy csökkent az új lakások alapterülete is. Míg korábban egyre nagyobbak voltak a lakások Budapesten, most már mennek össze: az átlagos alapterület tavaly félévkor 104 négyzetméter volt, az idén ez 99,6 négyzetméterre esett vissza. Ez önmagában még nem látszik jelentős különbségnek, de a piac átalakulását mutatja, hogy az alapterület csak a fővárosban csökkent. Itt a 99 négyzetméterről 76-ra esett az átlagos méret, másként szemlélve: a 60 négyzetméternél kisebb lakások aránya 50 százalék fölé nőtt.
– Tragikusak a számok – foglalta össze tömören Pfandler Katalin, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) társelnöke a Nol.hu-nak. Ilyen időszakban élünk, igen elkeserítő. A szakmából szinte senki sem foglalkozik lakásépítésekkel. Amely cég belevág az is elsősorban csak 6 lakásos vagy annál is kisebb társasházak kivitelezésén dolgozik.
Talán a határ menti – ez is elsősorban a nyugati országrészre igaz – településeken vannak még fejlesztések, az is csak azért, mert akik külföldön dolgoznak, ingáznak a megkeresett pénzeket erre tudják fordítani.
Nem lehet megmondani hol az alja, már korábban azt hittük elértük azt, de a számok szerint még mindig van lejjebb, s félő ez sem a gödör legmélye. Ez az iparág változatlanul várja a kormányzattól, hogy valamilyen ösztönző elem kerüljön a rendszerbe.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a meglévő lakásszám elegendőnek látszik az országban – különösen ha az országból elvándorolt emberek számát is kalkuláljuk. Ez azonban valóban csak a lakások mennyiségére igaz a minőségről ezt nem lehet elmondani. Szükség lenne arra, hogy egészséges mértékben és ütemben újuljon meg a lakásállomány. Ma a 30-40 éves emberek inkább használt lakást vesznek – már, aki ezt megteheti –, s azt újítják fel, mert ez olcsóbb, ám ez nem adja ugyan azt az érzést mint egy új fejlesztés – tette hozzá a Malosz társelnöke.
