A kutya sem vágyik a tőzsdére
A Dealogic piaci adatszolgáltató szerint júniusig globálisan összesen 53,5 milliárd dollárnyi friss tőkét szereztek a tőzsdére újonnan belépő vállalatok, illetve a már ott lévők új részvényeik kibocsátásával. Egy évvel ezelőtt még 99,2 milliárd dollárt mutatott a mérleg. Eközben a börzéken megjelent újoncok száma is megfeleződött.
A globális piaci helyzet, a recessziós aggodalmak és az adósságválság folytán óvatosabbá váló befektetők inkább pénzre váltják részvényeiket, és kockázatmentesebb eszközöket keresnek, így inkább értékálló devizákba vagy kötvényekbe fektetnek – mondta a Financial Timesnak Adam Young, a Rotschild tőkepiaci szakértője. Úgy véli, a veszélyt jelző harangzúgás egyre erősebb és egyre távolabbra hallatszik, s az év eleje óta rossz hangulat uralkodott el az utóbbi időkben szélsőséges kilengésektől sem mentes piacokon.
Európában a legrosszabb a helyzet, ami az euróövezeti adósságválság megoldatlansága miatt nem is csoda. Az idén eddig 49 vállalati bevezetés történt a vén kontinens tőzsdéin, 5,4 milliárd dollár összértékben. Ezzel szemben tavaly ilyenkor már 147 cég lépett a parkettre, s ők – részvényeik eladásával – együttesen 20,1 milliárd dollárnyi friss tőkéhez jutottak.
Ázsiában a 2011-es kibocsátási csúcs már a múlté, az idén 36 százalékkal 165-re csökkent az új tőzsdecégek száma, ennél is nagyobb csaknem 75 százalékos a visszaesés a tőkebevonásnál: 14,5 milliárd dollárral gyarapodtak a bevezetés kockázatát vállaló cégek.
A befektetői óvatosság egyértelműen a kínai gazdaság megtorpanásának, pontosabban lassabb növekedési tempóra váltásának köszönhető Mouhammed Choukeir, a Kleinwort Benson befektetési szakértője szerint. Úgy véli, az év eleje az európai adósságválságról szólt, az utóbbi hónapok hangulatát azonban már a világgazdaság lassulása felőli aggodalmak árnyékolták be.
De a legnagyobb tőkepiacon, az Egyesült Államokban sem mennek rendben a dolgok, az elerőtlenedés jelei ott is megmutatkoznak. Bár a tőzsdei bevezetések hozadéka a tavalyi értéket 3 százalékkal meghaladva 29,1 milliárd dollárra rúgott, intő jel, hogy ebből 16 milliárd a Facebook május 18-ai megjelenéséhez kötődik. Eddig 65 cég mutatkozott be, 29 viszont a halasztás mellett döntött.
Az óriási csinnadrattával és túlfűtött várakozások közepette lezajlott bevezetés egyben az egyik legtragikusabb is volt a maga műfajában, hiszen heteken belül 25 százalékot veszített értékéből a legnépszerűbb internetes közösségi portált üzemeltető Zuckerberg-vállalkozás.
A befektetők ugyanis nem dőltek be a számoknak, s a jövőképet övező homályos foltokra hivatkozva elfordultak a részvénytől. A 38 dolláros kibocsátási árból mára 31 dollár maradt, e környékén adják-veszik most az erősen túlértékeltnek bizonyult Facebook-részvényeket a technikai cégek papírjait forgalmazó Nasdaq elektronikus tőzsdén.
A Facebook kriminálisra sikeredett debütálása egy időre szertefoszlatta a technológiai cégek tőzsdei bevezetésével szemben táplált illúziókat, a befektetők kétszer is meggondolják, mielőtt újra egy feltörekvő technológiai cég új papírjainak vételére adnak megbízást – mutatott rá a kockázatvállalási hajlandóság erős csökkenésére Adam Young.
De a körülmények gyors javulására sem érdemes spekulálni. Oliver Holbourn, a BofA-Merrill Lynch európai tőkebefektetési egységének vezetője a tőkepiacok hangulatát a brit időjáráshoz hasonlította. Minden áldott reggel azzal az óhajjal kelünk fel, hogy bárcsak sütne a nap, de ez csak ritkán adatik meg.
A függőben lévő ügyek sokasodnak ugyan, de előbb-utóbb a „várandós” cégek is megszülik a döntést, és céldátumot hirdetnek. Hogy ez kilenc hónap múlva vagy még annál is később lesz, arról megoszlanak a vélemények. Az viszont biztos, hogy ha beindul a folyamat, az rég nem látott tőzsdei boomhoz vezet majd. Csak győzzük kivárni.
