Kiszámítható szabályozás, versenysemleges adókörnyezet, az életbiztosítások normatív támogatása, az egészségbiztosítási piac megnyitása az üzleti biztosítók előtt: ezek azok a legfontosabb tényezők, amelyek a hazai biztosítók számára kitörési pontot jelenthetnek - mondta Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke az MTI-nek.

Elmondta, hogy a 2013-ban bevezetésre kerülő biztosítási adó súlyos hatással lehet a vállalati biztosítási szegmensre: a nagyvállalati piac jelentős része az országhatáron kívülre kerülhet. A vállalati biztosítások díjbevétele a nem életbiztosítási piac 10-15 százalékát teszi ki, ami - a 2011-ben 380 milliárd forintos nem életbiztosítási díjbevétellel számolva - több tíz milliárd forinttal is tovább csökkentheti a hazai biztosítási piacot - figyelmeztetett a Mabisz elnöke. 

Előnyben a külföldiek

Úgy vélte, a biztosítási adó bevezetése miatt előnyösebb helyzetbe kerülnek majd a külföldi biztosítók minimális magyarországi jelentéttel rendelkező fióktelepei, illetve a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó külföldi biztosítók. A díjbevételek külföldre kerülnek, ugyanakkor az állam adóbevételei sem nőnek és a foglalkoztatottak száma sem emelkedik - mondta Kisbenedek Péter.

A Mabisz elnöke szerint a nem életbiztosításokra kivetett biztosítási adónak csupán töredékét fogják tudni továbbhárítani a biztosítók, ennek hatására pedig további cégek lesznek veszteségesek. Ahhoz ugyanis, hogy az adót legalább részben ki tudják gazdálkodni a cégek, kedvező piaci körülményekre, mindenekelőtt növekedésre, piacbővülésre lenne szükség.

Az elnök szerint súlyos aggályokat vet fel a lépcsőzetes biztosítási adó bevezetése. Ez utóbbival kapcsolatosan a legfőbb probléma, hogy a kisebb biztosítók ugyanarra az adóalapra kevesebb adót fizetnek. "A szakma álláspontja szerint ez a megoldás tiltott állami támogatásnak minősül, s mint ilyen, ellentétes az Európai Unió jogrendjével" - tette hozzá az elnök.

Ösztönözni kellene az öngondoskodást, ha már nyugdíj alig lesz

Az EU-ban több országban is adóztatják ugyan a nem életbiztosításokat, ugyanakkor, ezzel párhuzamosan, állami támogatásban részesülnek az életbiztosítások. A hosszú távú öngondoskodásra való ösztönzés elemi érdeke a kényszerűen egyre soványabb állami nyugdíjra számító majdani nyugdíjasoknak, de ugyanígy magának az államnak is, amely önmagában képtelen lesz megbirkózni az idősödő Európa majdani nyugdíjasainak eltartásával. "A hosszú távú megtakarítások döntő fontosságúak az állam számára is, csökkenti az ország kitettségét, ha belföldi megtakarításokból finanszírozható az államháztartás." A Mabisz elnöke szerint a normatív, a lakástakarék-pénztárakéhoz hasonló támogatás a társadalom széles rétegeit ösztönözné öngondoskodásra és juttatná hozzá a majdani nyugdíjak kiegészítéséhez.

A normatív támogatásnak két óriási előnye van: egyrészt igazságos, mivel azokat is támogatáshoz juttatja, akiknek - alacsonyabb jövedelműk miatt - nem lenne lehetőségük az adókedvezményt igénybe venni. Másfelől, megfelelő szabályozással, kis befektetéssel nagy megtérülés érhető el, mivel alacsony költségvetési ráfordítással nagy összegű hosszú távú forráshoz juthatna az állam.

Nem derűlátó a hazai biztosítási szektor kilátásait illetően a Mabisz elnöke. A szektor díjbevétele a válság kitörése, 2008 óta gyakorlatilag folyamatosan csökken, és a különadó, illetve a jövő évről a biztosítási adó a piaci szereplők közül sokakat veszteségessé tett, illetve tesz majd.

A cégek többsége már az elmúlt évek piaci tendenciájának hatására elindult a karcsúsítás-költségcsökkentés útján, így jelentős tartalékok e téren már nincsenek. A kiszámítható, versenysemleges szabályozási környezet és a szakmailag megalapozott szabályozás mindenesetre könnyebben kalkulálhatóvá tenné a jövőt és megkönnyítené a tervezést - tette hozzá a Mabisz elnöke.