Dinamikusan nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon 2012 első két hónapjában - kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekről szóló adatait. Mint írják: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 216 600 forint volt, a nettó bér pedig 140 ezer forintot tett ki, amely nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények „további kedvező hatását”. Hozzáteszik, két év alatt, 2010 februárjához viszonyítva a bruttó átlagkeresetek 23 ezer, míg a nettó átlagkeresetek 12 ezer forinttal emelkedtek.

Arról azonban nem szólt a szaktárca, hogy egy év alatt több mint 34 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Ami különösen figyelemreméltó, hogy a versenyszférában közel 30 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint 2011 első két hónapjában. Meg arról sem, hogy a költségvetési szektorban több mint nyolcezerrel csökkent a dolgozók létszáma úgy, hogy a 696 ezer fős állományból az első két hónapban átlagosan 32 ezren közfoglalkoztatottak voltak. Csak februárban, a 2011-es második havihoz viszonyítva 142 ,8 százalékkal emelkedett a közmunkások száma.

Azt is írják a közleményben, hogy 2012 februárjában a nemzetgazdaságban mért bruttó átlagkeresetek 6,9 százalékkal, míg a családi adókedvezmény figyelembe vétele nélkül számított nettó bérek 3,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Arra azonban nem térnek ki, hogy sok munkahelyen a februári fizetéssel kapták meg az alkalmazottak a januárra vonatkozó béremelést is, ami a statisztikát, a közmunkások számához hasonlóan, felfelé húzta. A szép számok mellé kívánkozik, hogy februárban 5,9 százalék volt az infláció, azaz ennyivel volt drágább az élet, mint egy évvel korábban. Összességében tehát csökkent a reálkereset, azaz a lakosság a magasabb nettó fizetésből is kevesebbet tudott vásárolni a boltokban, mint tavaly ilyenkor.

Az MKB Bank elemzésében azt írja, hogy februárban a vártnál ugyan nagyobb mértékben nőttek a bérek, mint amiire számítottak, de ezt ők ezt szinte teljes egészében a bérkompenzációnak tudják be, s felhívják a figyelmet arra, hogy az emelkedő keresetek szinte csak a magánszektorban jelentkeztek, ott 10,1 százalékkal voltak magasabbak a rendszeres jövedelmek, mint egy évvel korábban, míg a költségvetési szférában csak 2,3 százalékos volt az emelkedés. Úgy vélik, az adatok „zajossága” miatt érdemes megvárni az első negyedévet, és hozzáteszik, év közben az infláció is okozhat meglepetést, ami ugyancsak befolyásolja a reálkereseteket.

A KSH is felhívja a figyelmet arra, hogy az adó-és járulékváltozások ellentételezésére kifizetett kompenzáció is megjelenik a fizetésekben: 2012. január–februárban a költségvetésben a teljes munkaidősök mintegy 59 százaléka átlagosan 10 700 forint, a nonprofit szervezeteknél pedig az alkalmazásban állók mintegy 8 százaléka 10 600 forintjuttatást kapott ezen a címen. A bérkompenzáció január elseje óta működik: a minimálbér és a szakmunkás bérminimum 19 illetve 15 százalékos kötelező emeléséhez a munkaadók az öt százalék feletti emelést visszatarthatják a szociális adóból, azaz annyival kevesebbet kell befizetniük az államkasszába, a náluk maradt pénzt pedig odaadhatják a dolgozóknak.

Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár néhány napja arról beszélt, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal február végi adatai szerint 2,3 millióan élnek bérből és fizetésből. Közülük közel 500 ezren bruttó 216 800 forint felett keresnek, így nem érintettek a kompenzációban. Mintegy 800 ezer ember él minimálbérből és szakmai bérminimumból, így az ő esetükben kötelező volt a béremelés, és már a kompenzáció is megvalósult.

A maradék egymillió munkavállaló sorsa kérdéses. A NAV adatai szerint eddig mindent összevetve 1,145 millió alkalmazott kapta meg a bérkompenzációt. Az államtitkár arra számít, hogy az érintettek 70-75 százaléka megkapta, vagy a következő hónapokban megkapja a fizetéskiegészítést. Mivel sok vállalkozás áprilisban és májusban készíti el az éves mérlegét, akkor derül majd ki a jövő évi költségvetése, várhatóan közülük is sokan bekapcsolódnak a kompenzációba – mondta azon a sajtótájékoztatón, amelyen bemutatta a napokban megnyílt, 21 milliárd forint pénzügyi keretű, kiegészítő bérkompenzációs pályázatot.

A pénzre bárki jelentkezhet, az is aki még a rá eső öt százalékos béremelést sem tudta kifizetni, de ha a feltételeknek megfelel, az is, aki már kompenzált. A feltételek között van, hogy a 2011-es statisztikai állománynál nem lehet kisebb a 2012-es sem. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma az előző évben hasonlóan foglalkoztatottak számához képest 20 százaléknál jobban nem térhet el, vagy hogy a tavalyi bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a cég átlagában a 215 ezer forintot. A várakozások szerint a pénz 450-650 ezer munkavállaló esetében jelent további 2-3 százalékos állami hozzájárulást.

A KSH közleménye szerint A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 5,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát.

A versenyszférában dolgozók átlagos bruttó bére 225 500 forint, míg a nettó bér 145 600 forinton áll. A költségvetési szerveknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete pedig 197 400 forint. Legjobban továbbra is a pénzügyi, biztosítási ágazatban foglalkoztatottak keresnek, melyet az információ és kommunikáció, majd az energiaipari szektor következik. Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 140 ezer 800 forint volt, 2,5 százalékkal magasabb az előző évinél (5,7 százalékos infláció mellett). Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké átlagos nettó keresete 99 ezer forint, a szellemi foglalkozásúaké 182 ezer 700 forint volt.