A közmunka a jolly joker
A „Továbbra is töretlenül emelkedik hazánkban a foglalkoztatottság” című közlemény szerint „az a tény, hogy csaknem két éve kedvezőtlen külpiaci környezetben folyamatosan pozitív éves bővülés figyelhető meg a foglalkoztatottságban, tendenciának tekinthető”. A tendenciát az elemzők is látják, ám ők az emelkedés okát is beazonosítják. E szerint a foglalkoztatási adatokat alapvetően a közfoglalkoztatás felfutása dinamizálja, s szó sincs arról, hogy a vállalkozások ezerszámra hoznák létre az új munkahelyeket.
Ezzel ért egyet Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója is, aki szerint a foglalkoztatásról szóló pozitív adat nem változtat az összképen: a gazdaság egyik szektorában sem várható számottevő növekedés, a nagy autóipari beruházások generálta bővülés pozitív hatását kioltják a folyamatos leépítések, a kormányzati szektorban pedig továbbra is létszámstop van. Hozzátette, ha nem javul jelentősen a foglalkoztatottság, akkor tartósan fennmarad a gyenge hazai belső fogyasztás, tovább erősítve ezáltal a gazdasági visszaesés esélyét, ami a hazai befektetések kockázatainak növekedését és alulteljesítését eredményezheti.
A foglalkoztatottság csökkenését hozhatja magával a munka törvénykönyve július elsejei életbelépése azzal, hogy jelentősen csökkenhet a kölcsönzött munkavállalók létszáma – véli Köves Balázs, a Trenkwalder Magyarország értékesítési és marketingvezetője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke. A szakértő szerint, amennyiben a törvény a jelenlegi formájában lép életbe, úgy a vállalatok a munkaerő-kölcsönzés megszüntetése mellett dönthetnek, a kölcsönzött állományt pedig biztosan nem vennék át teljes mértékben. Így véglegesen elveszhet a kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30, de akár 60 százaléka is – állítja.
A Trenkwalder és az SZTMSZ a legfőbb problémát a határozott idejű munkaszerződések szabályozásában látja. Míg jelenleg a határozott idejű szerződést tetszőlegesen meg lehet hosszabbítani, illetve újra lehet kötni, addig az új Mt. már nem ad lehetőséget azonos felek között a hat hónapon belüli meghosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződésre, munkaszervezési okra történő hivatkozással.
Köves Balázs szerint ez azért probléma, mert sok gyártó, termelő cég a megrendeléseihez igazítja a munkaszerződéseket, melyet a jövőben nem tehetne meg. Így a már betanult munkaerő elveszíti a munkalehetőséget, a kölcsönbeadónak új munkatársakat kell toboroznia, a kölcsönvevőnek pedig betanítani őket. De nehezítik az ágazat helyzetét a felmondási idő vagy éppen a csoportos létszámleépítés területén tervezett változások is. Hozzátette, 2008–2012 között 60 százalékkal nőtt a kölcsönzöttek száma.
Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője azt mondta az MTI-nek, hogy idén nem várható a munkanélküliség csökkenése, így éves átlagban 11 százalék lehet az állástalanok aránya. Kifejtette: hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája emelkedett, mivel a stagnáló munkaerő-kereslet mellett ugyanannyian keresnek munkát, miközben az idősebb korosztályból többen dolgoznak a nyugdíjrendszerben történt átalakítások, a kedvezményes nyugdíjba vonulási formák megszüntetése miatt. Szerinte az év egészében akár csökkenhet is a foglalkoztatottak száma, amelyet a közmunkaprogramok korrigálhatnak.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt emelte ki a statisztikából, hogy az aktívak száma egy év alatt 67 ezerrel bővült, alapvetően a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata miatt. Megjegyezte, ebből az is következhet, hogy a közeljövőben tovább nőhet az aktívak száma. Szerinte a szezonális hatásoknak – például a mezőgazdasági munkáknak – tulajdoníthatóan a következő hónapokban tovább emelkedhet a foglalkoztatás, míg a szigorúbb feltételek miatt ennél kisebb mértékben csökkenhet a munkanélküliség. A nyári hónapokra 10,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, az éves átlagos munkanélküliség a tavalyival egyező mértékű, 11 százalékos lehet – véli Adler Judithoz hasonlóan Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A KSH jelentése szerint február-április során 3 millió 811 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 52 ezer fővel, azaz 1,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 56,1 százalékon áll, ami 1,1 százalékos javulás. A KSH másik jelentése szerint ugyanebben az időszakban a munkanélküliek száma 496 ezer volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. Az állástalanok 15 ezer fővel voltak többen, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap volt.
