A déli energetikai korridor kérdése azért rendkívül fontos, mert a sikeres megoldás megtalálásának esetén jelentősen csökkenhet az EU energetikai függősége Oroszországtól. Hogy milyen problémákat okozhat az orosz gázcsapok elzárása - bármilyen oknál fogva - azt legutóbb elsősorban az EU keleti fele januárban a saját bőrén is érezhette. "Az Európai Közösség egykoron a szénbányászat és az acélipar együttműködésére volt alapozva. Az ilyen alapú együttműködés ma is nagyon kedvező. Sokszor mondtam, hogy az egykori szenet és az acélt ma gáznak és olajnak nevezik" - jelentette ki megnyitó beszédében Mirek Topolánek, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Csehország ügyvezető kormányfője. A prágai tanácskozáson Azerbajdzsán, Egyiptom, Grúzia, Irak, Kazahsztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán felső szintű vezetői vesznek részt.

A vita elsősorban a tervezett Nabucco földgázvezeték körül forog. A Nabucco sorsa egyelőre bizonytalan, bár az előzetes tervek szerint a munkálatokat 2011-ben kelen elkezdeni. Alapvető probléma, hogy az Európai Uniónak Törökországgal kell megegyeznie, s kell aláírnia tranzitszerződést. Ankara azonban Brüsszel szerint jelenleg elfogadhatatlan, túlzott pénzügyi feltételeket támaszt. A csúcstalálkozó résztvevői ezért a szerződés ügyét is megvitatják.

A résztvevők a tanácskozás végén közös nyilatkozatot fogadnak el, egy másik útvonalról, az úgynevezett kaspi-tengeri vezetékről is. Ennél a változatnál a földgáz legfőbb szállítója Türkmenisztán lenne. A türkmén földgázt eddig gyakorlatilag százszázalékosan az orosz Gazprom értékesítette. A fölgázvezeték megépítésével a Gazpromot kikapcsolnák az üzletből. Moszkva és Asgabat között azonban nyílt vita van a gázzal kapcsolatban, s nehéz megjósolni, mi lesz ennek a vitának a vége.