Bár tapasztalható fejlődés a gazdasági visszaélések elleni küzdelemben, ám ezzel együtt sem kedvező a vélemény a hazai üzleti életről a vállalatvezetők körében – derül ki az Ernst & Young regionális visszaélési felméréséből. A hazai válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy az ország üzleti életében gyakori a megvesztegetés és a korrupció. (A kutatásban globálisan közel 3500, Kelet-Európában 1256, míg Magyarországon száz vállalat vett részt.)

Ez pedig egyáltalán nem jó eredmény – mondta Bíró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának partnere. Persze az sem szívderítő, hogy Kelet-Európában ez az adat magasabb a hazainál, hiszen 74 százalék, ám a honi eredmény abszolút értékben így is magas. A fejlett országokban ugyanis ez a szint „csupán” 39 százalék, míg a gyorsan növekvő országokban 67 százalék lett.

Az adótanácsadó azt is megkérdezte, gyakori-e, hogy a cégek a valósnál jobb pénzügyi eredményeket közölnek, illetve alkalmaznak-e megvesztegetést a megbízások elnyerése érdekében. Előbbi kérdés esetében csupán a válaszadók 19 százaléka vélte úgy, hogy ez jelen van a gazdaságban, míg utóbbi felvetés esetében az egyetértők aránya 29 százalék volt. Ezek nemzetközi összevetésben jellemzően átlag alatti, azaz jobb eredmények. Bíró Ferenc szerint ugyanakkor ennek hátterében az áll, hogy a belső kockázatkezelési rendszerek nem „fogják meg” azokat az elemeket, amelyek visszaélésre, korrupcióra utalnak.

Általános jellemzőként mondta el a szakember, hogy az üzleti élet szereplőire komoly személyes nyomás nehezedik, hogy a nehéz gazdasági környezetben növeljék a profitot és a bevételeket. Ennek hatására a régió nagyvállalatainál egyre erőteljesebb az etikátlan üzleti magatartás, amely könnyen vezethet visszaélésekhez, vesztegetésekhez és torkolhat mindez korrupcióba. Ugyanakkor az kijelenthető a hazai gazdasági életről is, hogy az emberek nagy része tudja, mit szabad és mit nem, ez viszont nem folyik át a cégek életébe.

Azt tudomásul kell venni, hogy az akolban mindig lesznek fekete bárányok – s ez nem csak Magyarországra igaz. Ahhoz, hogy ezeket az embereket, vállalkozásokat ki lehessen szűrni, szükség van a belső ellenőrzésekre, amelynek viszont itthon nincs vagy alig van gyakorlata – tette hozzá Bíró Ferenc. A kutatás eredményei sok esetben utalnak arra, hogy cégvezetők nem is gondolták, hogy működésük adott elemei korrupciós, visszaélési veszélyeket rejtenek.

A magyar válaszadók 18 százaléka véli úgy, hogy a személyes ajándékok, szolgáltatások felajánlása egy megbízás elnyerése vagy megtartása érdekében belefér az etikus működésbe. Ez az arány Kelet-Európában 13 százalék, a fejlett országokban 15 százalék. A készpénz felajánlását egy ügylet érdekében viszont csak öt százalék tartja megengedhetőnek, s ez jóval alatta marad a régiós és a fejlett országok adatainak is, hiszen előbbiek esetében ez 16 százalék, míg utóbbi államok körében 13 százalék. Az, hogy az üzlet érdekében meghívásokat, vandéglátásokat tesznek, azt is csak hat százalék tartja etikusnak, ez is alacsonyabb adat a nemzetközi mutatókkal összevetve.

Ugyanez a helyzet azzal kapcsolatban is, hogy ha egy cég szándékosan közöl magáról valótlan adatokat pénzügyi helyzetéről. Ezt a hazai válaszadók három százaléka tartja elfogadható magatartásnak, míg ugyanerről Kelet-Európában hat százalék, a fejlett országokban egy százalék gondolkodik megengedően. Ez utóbbi eredmények mutatják azt, hogy a vállalatnál dolgozók azért tisztában vannak azzal, mit lehet és mit nem – mutat rá a kutatás.