Csodák nincsenek, de sikeres kiigazításokra akad bőven példa – mondta az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) csütörtöki rendezvényén Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodavezetője. Előadásában és a kérdésekre adott válaszaiban kerülte a magyar kormánnyal folytatandó tárgyalásokat, vagy épp a sikeres példákat illető részleteket. Inkább a valutaalap már közzétett világgazdasági és Magyarországról szóló elemzéseit ismertette, amelyek persze túlzott derűlátásra nem adnak okot.

Mondandójának újdonsága is e kettős elemzésből fakad. Az idei magyar gazdasági növekedésre adott korábbi 0,3 százalékos értéket valószínűleg lefelé módosítják. Ennek oka elsősorban az eurózóna válsága, ezen belül is a német gazdaság bővülésének lassulása. A pénzügyi válság a második szakaszába lépett. Ezt inkább az adóssággal kapcsolatos aggodalmak jellemzik, bár a bankok és az államok problémái egymásba fonódnak és egymást erősítik.

A közeg meglátása szerint feszült, amely a pénzügyi feltételeket illetően a „Lehman Brothers összeomlása utáni helyzetre hasonlít". A magyar gazdaságnak sincs nagy mozgástere. Ám az adatok jól érzékeltetik, hogy a feltörekvő országok csoportjában, a közép- és kelet-európai régióban a magyar adatok azért átlag alattiak, illetve feltűnően elütnek a többiektől.

Az államadósság magas, de a nemzetgazdaság adóssága még kirívóbb. Különösen a külső adósság aránya, amely meghaladja a nemzeti össztermék (GDP) 110 százalékát. Az adósság megújításának az igénye is tetemes. A növekedési ütem, a termelékenység, a fogyasztás és a beruházás adatai is gyengék. Utóbbié „szabadesésben” van, vagyis a növekedési reményeket alaposan lelohasztja. A gazdaságot jelenleg csak az export húzza. Ez önmagában nem is lenne baj, ha a külső környezet nem volna olyan kedvezőtlen.

Ivascsenko a problémákra általános, de érthető megoldásokat említett. Fenntartható, kiszámítható pályára kell állítani a gazdaságot. Alaposan átgondolandó az adók és kiadások szerkezete. Javítani kell a kormányzás minőségét. Önmagában a költségvetés deficitjének a csökkentése nem sokat árul el a mögöttes folyamatokról. Például egyszázaléknyi kiadáscsökkentésnek éppúgy lehet a növekedésre ösztönző, mint fékező hatása. Nem említette azonban az egykulcsos személyi jövedelemadót, de kitért röviden a társaságokat sújtó különadókra, vagy a banki mérlegek zsugorodására is, ami a térségben nálunk a leggyorsabb. Sejteni engedte, hogy ha a világszerte apadó tőkebeáramlás korában a magyar kormány serkenteni kívánja a beruházásokat és a növekedést, ezeket a kérdéseket újra át kell gondolnia.

A magyar kormány által kezdeményezett hiteltárgyalásokról csak annyiban emlékezett meg, hogy az IMF készen áll, s várja a budapesti lépéseket. A konzultációk folynak. A kormány ismeri a valutaalap álláspontját, ideértve a jegybank függetlenségét érintőt is.

Ivascsenko az IMF nevében beszélt, így nem ment bele annak taglalásába, hogy a tárgyalások kezdete lényegében az Európai Unió aggodalmainak eloszlatásától függ. A pénzügyi szervezet addig nem egyeztet, amíg Brüsszel erre nem áll készen.