Az első olyan év 2014, amikor nincs adóemelés, új adót sem vezetnek be, csakis kedvezően változnak az adótörvények - jelentette ki Varga Mihály kedden a parlamentben, a kiskeresetűek adójának csökkentését nevezve a kormány fő céljának.

A nemzetgazdasági miniszter a jövő évi adótörvényeket ismertető előterjesztői expozéjában azt mondta: a javaslat alapján 2014 a vállalkozások számára a stabilitás, a kiszámíthatóság és az egyszerűsítés, a kiskeresetű családoknak pedig az adócsökkentés éve lesz.

Hozzátette: a kormány célja a családok adó-, járulék- és illetékterheinek további csökkentése, pénzügyi biztonságuk növelése, a vállalkozói környezet javítása, az adminisztrációs terhek mérséklése és a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének bővítése.

A családi adókedvezmény kiterjesztése nagyjából 260 ezer kiskeresetű családot hoz az eddiginél kedvezőbb helyzetbe, akár havi több tízezer forinttal is több pénz maradhat náluk - hangsúlyozta. Azok a családok, amelyek eddig nem tudták teljes mértékben kihasználni a kedvezményt, ezután azt az egyéni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék terhére vehetik igénybe.

Varga Mihály elmondta, jövőre megszűnnek azok a korlátok, amelyek a hitelintézeteket megakadályozhatták abban, hogy elengedjék az adósok tartozását: a bankok által elengedett kölcsön akkor is adómentesnek minősül, ha a hitelt nem biztosítja a lakásra bejegyzett zálogjog, a hitelintézetnek pedig nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és közterheket fizetnie, ha azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképességét helyreállítsa.

Kitért arra, hogy új elemekkel bővül az illetékmentes vagyonszerzések köre, egyszerűsödnek a lakás- és telekszerzés szabályai. Januártól illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, ideértve a házassági vagyonközösség megszüntetésével történő vagyonszerzést. Az első lakásvásárlókat támogatja az, hogy életkortól függetlenül kérhető az adóhatóságtól 12 havi pótlékmentes részletfizetés - ismertette.

Jövőre már nem kell telekadót fizetni a belterületi, egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha teljes területük mezőgazdasági művelés alatt áll.

A vállalkozói környezet javításának eszközeként említette a miniszter, hogy 40-ről 60 százalékra nő annak a társaságiadó-kedvezménynek a mértéke, amelyet a kis- és közepes vállalkozások a tárgyieszköz-beruházás céljából felhasznált kölcsönök kamatai után vehetnek igénybe.

A társasági adózást érintő változás, hogy az éttermi költségek számla nélkül is elszámolhatók lesznek, ha bankkártyával fizetnek értük.

Varga Mihály szólt arról is, hogy nem minősül majd főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyban együttesen heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatnak, illetve aki után más vállalkozásban már megfizették a járulékokat. Így számos kisadózó havi tételes adója az eddigi összeg felére, 25 ezer forintra csökken.

A legalább heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkező nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók után megszűnik a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásoknál - folytatta Varga Mihály - bővül azoknak a munkavállalóknak a köre, akik után kedvezményt lehet érvényesíteni a szociális hozzájárulási adóból. A hallgatói munkaszerződés alapján dolgozó fiatalokat mentesítik a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.

Varga Mihály kiemelte, hogy jövőre is fennmarad a bankadó, míg az energiaellátóknak - a társasági adózásban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően - adóelőleget kell fizetniük.

A következő évtől a sok hozzáadott cukrot tartalmazó, alacsony gyümölcstartalmú szörpök és sűrítmények is a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartoznak.

Az adótörvénycsomag része a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása is, amelynek legfontosabb eleme, hogy a közúti határátkelőhelyek üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok az adóhatóságtól a rendőrséghez kerülnek.

A miniszter kiemelte továbbá, hogy kizárják a könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének szervezéséből az offshore jellegű, illetve nem átlátható tulajdonosi szerkezetű szervezeteket.

MSZP: ez csak plasztikázás

Kudarcosnak nevezete a kormány adópolitikáját az MSZP vezérszónoka a jövő évi adójogszabályokra vonatkozó javaslat keddi, parlamenti vitájában. Tukacs István szerint a törvényeken nem finomhangolást, hanem "plasztikázást" végez a kormány.

A szocialista politikus szerint a kabinet az áthárított adóterhek miatt inkább növelte az adókat. Kifogásolta, hogy a kormányzat nem csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját, mint mondta, már emiatt sem támogatják az előterjesztést. Pártja álláspontja, hogy nemcsak a rezsin, hanem az élelmiszerárakon keresztül is lehet kedvezni az embereknek - hangsúlyozta.

Szerinte az áfacsökkentés elmaradását a kormány nem tudta megfelelően indokolni, mert annak érzékelhető hatása lenne az árakban, ha a fogyasztóvédelmi hatóság és más illetékes szervek ügyelnének a végrehajtására.

Kritikával illette azt is, hogy a három vagy több gyermeket nevelő alacsony jövedelmű családok továbbra sem tudják maradéktalanul igénybe venni a családi adókedvezményt. Úgy fogalmazott: nem sikerült versenyképességet növelő, vállalkozásra ösztönző adórendszert kialakítani, szerinte ezt bizonyítja az is, hogy tavaly zsugorodott a magyar gazdaság. Sem a fogyasztás, sem a beruházások nem emelkedtek - folytatta.

A politikus ismételten szóvá tette az egykulcsos személyi jövedelemadózást, amely szerinte az alacsony jövedelműeket nem segíti, és a gazdaságot sem élénkíti. Bírálta, hogy a kabinet nem hajtja végre mindazt, amit korábban, ellenzékben szorgalmazott, például nem segíti elő a jövedéki adón keresztül az üzemanyagok árcsökkenését.

Felszólalásában nemcsak az adótörvények tartalmával, hanem azok beterjesztésének módjával kapcsolatban is elégedetlenségének adott hangot. Kifogásai között szerepelt, hogy a jogszabályok később kerültek a Ház elé, mint a jövő évi költségvetés, és az is, hogy mindössze annak tárgyalása előtt három nappal ismerhették meg az ellenzékiek a változtatásokat.

Az egykulcsos adó ellen a Jobbik 

A Jobbik szerint az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel 2010-hez képest nyolcszázezerrel többen élnek a létminimum alatt. Erről Volner János beszélt kedden az adótörvények általános vitájában a parlamentben.

A Jobbik vezérszónoka kifejtette: míg a kormányváltás idején 3,2 millióan éltek a létminimum alatt, jelenleg négymillióan. Az Európai Unió húsz legszegényebb régiójából négy Magyarországon található - mondta. Úgy értékelte, hogy a gazdasági növekedés csak egy-két póluson érezhető. Volner János azt mondta, egy borsodi vagy egy szabolcsi ember semmit sem érez a kecskeméti autógyár gazdasági növekedést emelő hatásából.

Óva intette a kormányt, hogy sikerpropagandát folytasson, mert szerinte annak nincs valós alapja. Az ellenzéki képviselő szerint neoliberális gazdaságpolitikát folytat a kabinet, és kifogásolta, hogy társadalompolitikai célok eszközeként nem használják fel az adórendszert.

Volner János azt mondta, 2010-ben, az egykulcsos adórendszer bevezetése előtt bruttó 94 ezer forint - ami most a minimálbér - több mint 11 ezer forinttal többet ért. Úgy folytatta: a kormány szerint a családi adókedvezmény kiszélesítésével egy bruttó 90 ezer forintos jövedelemmel rendelkező, kétgyermekes családnál 5600 forinttal nő a nettó jövedelem. A kormány most a felét adja vissza annak az adómegszorításnak, amit az egykulcsos adórendszer bevezetésével a legszegényebbektől elvett - hangoztatta.

A jobbikos politikus azt mondta, egy külföldi vállalkozás a töredékéből megússza az adózást, mint egy magyar. A magyar vállalkozásokat a saját kormánya teszi tönkre azzal - folytatta - , hogy túladóztatja őket, mert több adóbevételt vár tőlük, mint egy külföldi cégtől. Szerinte ugyanazokat az adószabályokat kellene alkalmazni a magyar vállalkozásokra is, mint a külföldiekre. 

Kitért arra, hogy a törvényjavaslat húsz különböző adónemet módosít, és bár a jogalkotási törvény előírja, nincs az előterjesztéshez egyetlen költségvetési hatástanulmány sem. Volner János kifogásolta, hogy a kormány nem tett semmit azért, hogy az ágazati különadókat és a csekkadót ne hárítsák át a szolgáltatók. Az illetéktörvény kapcsán pedig megjegyezte, a gyermekneveléssel összefüggő kiadásokat miért nem csökkenti a kormány azzal, hogy biztosítja a családoknak az illetékmentességet lakás és autó vásárlása esetén.

LMP: a gyengébbeket is segítsék

A munkát és a fogyasztást terhelő adók radikális csökkentését sürgeti az LMP.

Vágó Gábor, a párt vezérszónoka a jövő évi adótörvények általános vitájában kedden az Országgyűlésben azt mondta, lenne lehetőség a munkát terhelő adók további csökkentésére, mégpedig olyan szintre, hogy ne csak a munkavállalók, hanem a munkaadók is jól járjanak.
Az LMP képviselője a fogyasztást terhelő adókról szólva a 27 százalékos áfa csökkentését szorgalmazta, mert az szerinte ma megfojtja a belső fogyasztást, és nagy lehetőséget ad a "feketézésre".
A politikus kritizálta az adórendszer állandó változékonyságát is, az ugyanis lehetetlenné teszi a kiszámítható tervezést, ezért az LMP szerint évente maximum kétszer lehetne változtatni az adórendszeren.

A vállalatokkal kapcsolatban azt mondta, az adócsomag nem a kis- és középvállalkozásokat (kkv) hozza helyzetbe, hanem azokat a nagy-, főként multinacionális cégeket, amelyek munkahelyteremtő képessége korántsem olyan nagy, mint a kkv-ké.

A vállalkozói szektorban pedig van egy olyan fiatal feltörekvő réteg, amely azt gondolja, "hiába van neki világraszóló ötlete", az adószabályok és a bürokratikus terhek miatt nem érdemes létrehoznia Magyarországon a vállalkozását - mondta Vágó Gábor, úgy értékelve, hogy az adótörvény nem alkalmazkodik ahhoz a 21. századi kihíváshoz, amely szerint a legfőbb tőke a tudás.

Az LMP szerint az adócsomag nem reflektál a magyar társadalom kettészakadásának folyamatára sem - közölte a párt vezérszónoka. A családi adókedvezmény kiterjesztését üdvözölte, de azt még mindig kevésnek tartja. Szorgalmazta egyúttal az úgynevezett zöldadó bevezetését a környezetszennyező és -romboló tevékenységek esetében.

Vágó Gábor álláspontját úgy összegezte: egy igazságos adórendszert kellene kialakítani, amely egy olyan társadalom alapja lehet, ahol nem a gazdagok további gyarapodását segítik elő, hanem a tisztes megélhetést és a kreativitással bírók vállalkozási terveit.

Együtt-PM: adójóváírást, offshore-adózást

Az adójóváírás visszavezetését, az offshore jövedelmek fokozott adóztatását és a vagyonosodási vizsgálatok szigorítását is tartalmazzák azok a módosító javaslatok, amelyeket az Együtt-PM politikusai a héten nyújtanak be a parlamentnek - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Scheiring Gábor.

A választási szövetség szakpolitikusa úgy fogalmazott, hogy a kormány négy éve szabadságharcot folytat az átlag alatt keresők ellen, miközben az Együtt-PM az alacsony keresetűek számára kedvező adórendszerért harcol.

Scheiring Gábor azt mondta, módosító indítványaik mellett néhány napon belül egy határozati javaslatot is beterjesztenek a parlament elé, amelyik az egykulcsos adó eltörlését célozza. Arra egyelőre nem tudott felelni, hogy ezt pontosan milyen adórendszerrel váltanák fel, mert állítása szerint annyi bizonytalanság övezi a költségvetést, hogy felelőtlenség lenne részletekbe menni.

Emellett még a héten módosító javaslatokat is benyújtanak a most vitatott adótörvényekhez, amelyekkel többek között visszaállítanák az adójóváírás rendszerét - közölte. Hozzátette: visszaállítanák a Bajnai-kormány offshore cégekre bevezetett szabályozását. Eszerint az offshore cégeknek átutalt szolgáltatási díjakra, jogdíjakra és kamatokra 30 százalékos forrásadót vetnének ki. Emellett a magánszemélyek offshore cégekből származó, de fel nem vett jövedelmei után is meg kellene fizetni a személyi jövedelemadót - közölte.

Automatikusan vagyonosodási vizsgálatot kellene lefolytatni azok ellen, akik közpénzek segítségével tettek szert százmillió forintot meghaladó vagyonra - folytatta egy másik javaslatuk ismertetésével.
Az ezer főnél nagyobb befogadóképességű stadionok építéséhez ne lehessen sportcélú társaságiadó-kedvezményeket igénybe venni - jelentette egy újabb elképzelésüket.

Végül azt is kezdeményezik majd, hogy az adójogszabályokat évente maximum kétszer lehessen módosítani, az adótörvények kihirdetése és életbe lépése között pedig teljen el legalább harminc nap - mondta. A családi adókedvezmény kiterjesztése egy látszatintézkedés, mert az egygyerekeseket nem érinti, a kettő vagy több gyermekes - átlag alatt kereső - családok esetében pedig csak havi párezer forintot jelent - válaszolta egy kérdésre.