Két olyan munkacsoport működik a Magyar Bankszövetségben, amely az utóbbi hónapokban szinte napi szinten egyeztetett a kormányzat képviselőivel: az egyik a tranzakciós illeték technikai megvalósításáról, a másik az önkormányzati finanszírozásról tárgyalt. Mégis, ahogyan a napokban a tranzakciós illeték duplájára emeléséről (és ezzel együtt a banki különadó tervezett megfelezésének elhalasztásáról), úgy most a települések adósságának részbeni átvállalásáról is „elfelejtette” a kabinet tájékoztatni a bankokat.

Erre utal legalábbis, hogy mind a lapunk által megkérdezett pénzintézeteket, mind magát a szövetséget meglepte Orbán Viktor miniszterelnök mai bejelentése az Önkormányzatok az adósság csapdájában című rendezvényen, mely szerint 1956 önkormányzat 612 milliárd forint adósságát, vagyis a hitel- és kötvényállomány nagyjából felét átvállalja át az állam. Sütő Ágnes, a bankszövetség kommunikációs vezetője megkeresésünkre csak annyit kívánt mondani, hogy egyelőre vizsgálják a kormányfő által elmondottakat, és a részletek megismerése után alakítják majd ki véleményüket az elképzelésről.

– Nem tudjuk, hogy milyen hiteleket és kötvényeket, illetve milyen feltételek mellett venne át az állam, így egyelőre azt sem tudjuk, hogyan érinti a bankot a kormány döntése – mondták a Népszabadságnak az egyik érintett pénzintézetnél. – Nem mindegy például, hogy egy nyereséges üzletet, például a folyószámlahiteleket bukjuk el, vagy a svájci frankban jegyzett kötvényeket, amin nyereség nincs vagy csak alig van, kockázat viszont annál inkább – tette hozzá.

A bankok szempontjából alapvetően jó, ha az átalakuló feladatkörök és finanszírozás miatt most meglehetősen bizonytalan helyzetű önkormányzatoktól a megbízhatóbb adós államhoz kerülnek át a hiteleik, feltéve, hogy az eredeti feltételek nem változnak olyan mértékben, hogy az veszteséget okoz a pénzintézeteknek – márpedig az Orbán Viktor által elmondottakból arra lehet következtetni, hogy a kormányzati akciót nem fogják megúszni véráldozat nélkül. "Nyilván ezek a döntések sem fognak tetszeni azoknak, akik egyébként abban voltak érdekeltek, hogy önöktől továbbra is szedjék a sápot" – mondta a miniszterelnök a polgármestereknek, hozzátéve, hogy bár a mostani tanácskozásnak nem témája, mit kezd az állam az átvett adóssággal, de "akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük", és ezek nem mindegyike indokolatlan. Szavait azzal zárta, hogy komoly erőcsoportok, amelyek úgy gondolják, hogy elveszítették a sápszedés egy formáját, meg fogják támadni a most bejelentett kormányzati lépést.

Néhány napja Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a hvg.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott az önkormányzati hitelek átvállalásával kapcsolatban: „Ha az adósságelemek egy részét kiváltja a kormány adott esetben államkötvénnyel, akkor az államadósságot nem növeli. Annyi változás lehet, hogy az államkötvények átlagos kamatterhe esetleg magasabb lesz, mint a most futó önkormányzati hitelek kamatterhe. Viszont ha forintkötvényekkel oldja meg a kormány, akkor az árfolyamkockázat kisebb lesz. Nyilván ezt úgy kell összerakni, hogy a bankok is adjanak valamilyen diszkontot, és akkor a kettő együtt végül ugyanott tart. Össze lehet rakni egy olyan optimális rendszert, ami a bankoknak is jó, az önkormányzatoknak segítség, a kormánynak pedig vállalható teher" - magyarázta.

Mindezek ellenére az OTP elemzői egyelőre – igaz, csak visszafogottan, de – optimisták. Lapunknak elmondták, hogy az önkormányzati adósságkonszolidációval kapcsolatban eddig megismert információk alapján elképzelhető, hogy az nem ró további terhet a bankrendszerre. Hozzátették: az önkormányzati adósság kérdése a válság kitörése óta egyre égetőbb problémává vált, ami a mostani bejelentés szerint megnyugtatóan lezárul. Az önkormányzati adósság egy részének központi kormányzat által történő átvállalása a konszolidált államháztartási hiányt és a konszolidált államadósságot nem érinti. A konszolidált államháztartás kamatkiadása ugyanakkor előretekintve kedvezőbben alakulhat, mert a hiteleket a központi kormányzat kedvezőbb feltételekkel tudja majd refinanszírozni.

Előretekintve jelentősen csökkenti az önkormányzati adósság újratermelődésének valószínűségét, hogy az Önkormányzati törvény értelmében az önkormányzatok nem tervezhetnek költségvetésükbe működési hiányt valamint a Stabilitási törvény életbelépésével idén január elsejétől kezdődően kormányzati engedély szükséges éven túli önkormányzati hitelfelvételhez.