A kormány 2011. július 13-i ülésén elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti az új alapokon nyugvó Nemzeti Energiastratégiát - jelentette be az anyagot kidolgozó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

Szándékaik szerint ez a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja. A Nemzeti Energiastratégia kiszolgálja az elsődleges nemzeti érdekeket – garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat - fogalmaznak.

Szerintük így hazánk nemzetközi súlyával és erőforrásainak mértékével megfelelő arányban hozzájárulhat a globális problémák megoldásához. E célok megvalósításához feltétlenül csökkenteni szükséges az energia importfüggőséget - részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, erősíteni kell az állami szerepvállalást, mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is.

A Nemzeti Energiastratégia célja a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával az energia- és klímapolitika összhangja. Így a szektor szereplőinek bevonásával az energetika jövőképét is kialakították.

Az Energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a kormány számára. Egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket - fogalmaznak.

Az NFM a dokumentum előkészítése során az energiaszektor több mint száz jelentős – gazdasági, tudományos, szakmai és társadalmi – szereplőjének javaslatait, és a nyilvános társadalmi vita mintegy 60 észrevételét, véleményét vette figyelembe és építette be a stratégiába. A véglegesítés során a Nemzeti Energiastratégiához gazdasági megvalósíthatósági tanulmány és stratégiai környezeti vizsgálat is készült.

Magyarország lehetőségeit és mozgásterét alapvetően három peremfeltétel határozza meg. Az első a globális energiaigény jelentős növekedése. A világ energiaszükséglete az elmúlt három évtizedben megkétszereződött. Továbbra is a fosszilis energiahordozók használata a leginkább jellemző, csupán belső átrendeződés történt közöttük a kőolaj kárára, a földgáz javára. A kőolaj derűlátó becslés szerint 2030-ra, a szén, földgáz és urán 100-150 éven belül éri el hozamcsúcsát - szól a tárca elemzése.

A fosszilis energiahordozók gyors felhasználása második peremfeltételként gyorsuló ütemű globális klímaváltozást eredményez. Csökken a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség, a termésbiztonság. E hatás kivédésére, mérséklésére Magyarországnak is a károsanyag-kibocsátás visszaszorításával, hatékony alkalmazkodási stratégiák kidolgozásával kell felkészülnie - teszik hozzá.

A harmadik peremfeltétel hazánk energetikai sebezhetősége: a felhasznált fosszilis energiahordozók közel kétharmada, a földgáz több mint négyötöde importból származik. Elöregedett és többnyire alacsony hatásfokú a hazai erőműpark egy része. Egyelőre alacsony a megújuló energia aránya, épületeink nagy része energetikailag korszerűtlen. Szükség lenne a közlekedés és az ipari folyamatok energiahatékonyságának fejlesztésére is.

Ebben a kiszolgáltatott helyzetben érezték szükségét a felmerülő kérdéseket megfelelően kezelő stratégia megalkotásának. Ezt a szerepet kívánja betölteni az új Nemzeti Energiastratégia, amely kijelöli, hogy milyen eszközökkel lehet a kívánt célt, az energetikai függőség csökkentését elérni - szögezik le.

A Nemzeti Energiastratégia kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők – a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek – jelölték ki. E keretek között a legfontosabb stratégiai cél a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése.

A célok megvalósítása érdekében a dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását kezdeményezi.

Az Energiastratégiát az Országgyűlés az őszi ülésszakon tárgyalja és határozatban fogadja el. Felhatalmazást ad a Nemzeti Energiastratégia keretrendszerébe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozására, amelyek a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket tartalmazzák majd.

Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiához igazítása, végül erre épülhetnek rá a támogatási és pénzügyi rendszerek. Az Energiastratégia a hozzá illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal egészül ki egységes stratégiai célrendszerré - zárja sorait a tárca.

Azt, hogy akkor végülis mit tartalmaz az elfogadott energiastratégia, nem közölték.