A kormány az INA-részvények eladásának megfontolására kéri a Molt
A mai kormányülésen arról született döntés: a kabinet felkéri a Mol menedzsmentjét vizsgálja felül a társaság portfólióját, adott esetben készítse elő a Mol tulajdonában lévő INA-részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére. Ezenfelül utasítják az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására – áll a kormány közleményében. Harmadik pontként pedig a külügyminiszter lemondja az október 3-án Dubrovnikban megrendezendő csúcstalálkozón való részvételét.
A közlemény azt is hangsúlyozza: a horvát állam ás a Mol között létrejött szerződés alapján a Mol maradéktalanul teljesítette az abban vállalt kötelezettségeit, és az elmúlt években közel 3 milliárd eurót fektetett be. Ezzel szemben a horvát fél kötelezettségeinek nem vagy csak részben tett eleget. Mindezek miatt – a Mol és a horvát fél közötti nézeteltéréseket – a magyar kormány eddig a tulajdonostársak, részvényesek közötti gazdasági vitának tekintette. Az elmúlt napokban azonban olyan események történtek, amelyek a magyar kabinet számára világossá tették, hogy nem pusztán erről van szó.
Horvátországban a Mol ellen zajló folyamatos politikai kampány mellett, a horvát pénzügyminiszter nyilvános fenyegetése országa legnagyobb befektetőjével szemben, valamint a horvát igazságügyi szervek általi eljárások a Mol egyes vezetőivel szemben is arra utalnak, hogy gazdaságon kívüli eszközökkel kívánnak nyomást gyakorolni. Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül.
A magyar kormány felfogása szerint az államnak joga van eldönteni, hogy mely indokolt esetekben akar egy eszközt birtokolni, azaz tulajdonossá válni vagy egy tevékenységet állami tevékenységként folytatni. Magyarországon is találkozhatunk olyan esetekkel, amikor az állam kivásárolja a korábbi befektetőket, de ennek megvan a mindenki számára elfogadható, bevett útja. Tehát létezik kulturált módja az elválásnak.
Elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy előbb nyilvános pályázaton kiválasztják a stratégiai partnert, amely jelentős befektetéseket hajt végre – ezzel a világválság idején megmenti Horvátország legfontosabb vállalatát, az INA-t –, majd utólag próbálják ezt a stratégiai partnert gazdaságon kívüli eszközökkel megfélemlíteni, s kivásárlás nélkül visszaszerezni az INA feletti irányítást.
Ez ellen, illetve az ilyen kétes, nem jogállami gyakorlatok ellen a magyar kormány mindig fel fogja emelni a szavát, különösen, ha azok magyar vállalatokat érintenek – tartalmazza a kiadott közlemény.
Mint ismert, az ügy hátterét az adja: a horvát hatóságok azzal gyanúsítják Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, hogy megvesztegette Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt annak érdekében, hogy cége irányító befolyást szerezhessen a horvát olajtársaságban, az INA-ban. „Zsarolásszagú lépésként” értékelték hazai körökben, hogy a Zágrábi Törvényszék múlt héten elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen. Tették ezt alig két héttel azután, hogy a magyar Legfőbb Ügyészség másodszor is elutasította a horvát ügyészség kérését, miszerint gyanúsítottként kívánják kihallgatni Hernádi Zsoltot a 10 millió eurós korrupciós ügyben.
Az elfogatóparancsot a horvátok azért adták ki, mert Hernádi Zsolt nem jelent meg egy kihallgatáson, amire ugyan a Mol-vezér álláspontja szerint hivatalosan nem is idézték, ám a horvát ügyészség viszont úgy vélte: Hernádinak a médiából is tudnia kellett volna, hogy meg kívánják hallgatni. Sőt, érveltek, Csányi Sándor zágrábi tárgyalása alkalmával az OTP első emberével is üzentek Hernádinak. A Mol első embere korábban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a horvát és a magyar hatóságok ebben megállapodnak, akkor természetesen megjelenik a horvát hatóságok előtt.
Politikai körökben egyébként tényként kezelik: ezzel az üggyel a horvát kormány a Molra akar nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy visszakerüljön hozzá az INA irányítási joga. A horvát olajtársaságban ugyanis egyik félnek sincs többsége, ám az irányítási jogok a Molnál vannak, amióta 2008-ban a Mol megszerezte azt.
Vizsgáltatná az INA-részvények megvásárlását az LMP
Az LMP olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amely feltárná, milyen körülmények között vásárolta meg INA-részvényeit a Mol – közölte szerdán Vágó Gábor. Az LMP szerint "ennek a zavaros ügynek", azaz az INA-részvények megvásárlása körülményeinek tisztázása országos érdek, és aki ezt a vizsgálóbizottságot nem támogatja, az "valószínűleg simlis az ügyben".
A Transparency International együttműködést sürget a nemzetközi hatóságokkal
Korrupció elleni szervezetként a Transparency International (TI) Magyarország elvárja a magyar igazságszolgáltatástól, hogy oszlasson el minden kétséget a Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató körül egyre dagadó vesztegetési botrány ügyében – áll a szervezet lapunkhoz is eljuttatott közleményében. Működjön együtt a nemzetközi hatóságokkal, hogy kiderüljön, megvesztegették-e Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnököt.
Ez a minimum, hiszen Magyarország csatlakozott az OECD külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezményéhez, és vállalta, hogy eljár a vesztegetők ellen, kilétükre és az ügy lehetséges politikai következményeire való tekintet nélkül.
A Hernádi Zsolt elleni korábbi elfogatóparancsok és más jogsegélykérelmek eddig nem vezettek eredményre. Ezeknek az alapja ugyanis nem az európai uniós, hanem a hagyományos nemzetközi jog volt. Az ilyen elfogatóparancsokról pedig a kormány dönt. Vagyis a kiadatásról ilyen esetben politikai döntés születik, amikor nem kell feltétlenül figyelembe venni a jogi megfontolásokat. Tehát Magyarország különösebb nehézség nélkül megtagadhatta a Hernádi Zsolt kihallgatására vagy éppen letartóztatására irányuló beadványokat – szól a közlemény.
De Hernádi Zsolt ellen immár európai elfogatóparancsot adtak ki. Ennek pedig az a lényege, hogy az egyik tagállam igazságügyi hatósága, például egy bíró bocsátja ki, és a megkeresett tagállamban is az igazságszolgáltatás dönt róla. Magyarországon a Fővárosi Törvényszék bírálja el az európai elfogatóparancsokat. Ebbe tehát a kormánynak nincsen beleszólása, itt csak a jog dönt.
Bár az európai elfogatóparancsot minden EU-tagállam köteles teljesíteni, Hernádi Zsoltnak egyelőre mégsem kell börtönbe vonulnia. Van ugyanis kivétel. Egy 2012. évi törvény, élve az uniós szabályozás adta lehetőséggel, megtagadási okokat határoz meg. Magyarországon egyebek mellett akkor is meg kell tagadni az európai elfogatóparancsot, ha az alapul szolgáló bűncselekmény miatt a nyomozást a rendőrség vagy az ügyészség megszüntette.
Amint legutóbb a Mol jogi igazgatója emlékeztetett: az ügyben lefolytatott magyarországi nyomozást a magyar ügyészség 2012 januárjában bűncselekmény hiányában megszüntette, azzal, hogy sem a Molhoz, sem annak vezetőihez nem köthető bűncselekmény.
Hernádi Zsoltnak tehát továbbra sem esik bántódása. Feltéve, hogy nem hagyja el Magyarországot, mert ha átlépi a határt, és felismerik a rendőrök, azonnal letartóztatják - magyarázza a TI.
