A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői közlése szerint júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,6 százalékkal, az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A júniusi stagnálás után a júliusi forgalom az előző havinál is 0,4 százalékkal kisebb volt. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben júliusban 731 milliárd forint, az első hét hónapban 4.524 milliárd forint értékű forgalom realizálódott.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy értékben ugyan nőtt a kiskereskedelmi forgalom júliusban – 32 milliárd forinttal több pénzt hagytak a vásárlók az üzletekben, mint egy évvel korábban –, ám az eladott árumennyiség csökkent, aminek oka az emelkedő infláció. Élelmiszerből és üzemanyagból is kevesebb fogyott az idén júliusban, mint egy éve, de a legnagyobb visszaesés a bútor és műszaki cikkeknél volt tapasztalható. Ruházati termékekből ugyanakkor többet vásároltak, mint egy éve.

Az OKSZ szerint az év egészét tekintve 1-2 százalék körüli visszaesés várható a fogyasztói piacon. A további kilátások a gazdaság általános helyzetétől, a GDP alakulásától függnek. A döntő tényező a gazdaság teljesítményén keresztül a reáljövedelmek, ezzel összefüggésben pedig az infláció alakulása, elsősorban az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál.

A szövetség szerint az élelmiszerpiacon előreláthatóan nem várható az inflációs nyomás mérséklődése, az üzemanyagok áránál pedig a világpiaci árhullámok mellett a forint árfolyama is árbefolyásoló tényező.

A kereskedelmi szövetség arra is rávilágít, hogy a "feketézés" továbbra is súlyos veszteség az adókat fizetőknek és a költségvetésnek. Álláspontja szerint meg kellene vizsgálni az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentési lehetőségét, ami ugyan átmeneti veszteséget jelentene a költségvetésnek, de azt később a piac bővülése és a feketézés visszaszorulása enyhítené.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte, hogy a várakozásokat meghaladó mértékben csökkentek a kiskereskedelmi eladások júliusban, de úgy vélte, hogy az év hátralevő részében már nem mélyül tovább a visszaesés, és a forgalom éves átlagos csökkenése 1,5 százalékos lehet.

Elemzésében kifejtette, hogy a kiskereskedelmi forgalomra negatív hatással van a reálbérek csökkenése, a stagnáló munkaerőpiac, a nyomott fogyasztói bizalom és a háztartások folytatódó mérlegkiigazítása, amit a forint erősödése részben ellensúlyozhat a devizahiteles háztartások esetében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) értékelésében hangsúlyozza, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalom júliusi, az előző év azonos időszakához viszonyított visszaesése összhangban van a régiós tendenciákkal, hiszen Ausztriában 2,2 százalékos, Szlovákiában 2 százalékos, míg Szlovéniában 1,9 százalékos visszaesés volt megfigyelhető ebben az időszakban.