A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezetése mielőbb szeretné érdemi tartalommal megtölteni azt az egymilliárd euró keretösszegű hitelmegállapodást, amelyet kedden írt alá a Kínai Fejlesztési Bank és az MFB – mondta lapunknak Nyiri János, a bank szóvivője. Hozzátette: mindkét fél nagyon aktív. A kínaiak például Magyarországon hagytak egy szakértőt, aki segíti és nyomon követi a hitelezési folyamatot.

A pénzügyi együttműködési keretmegállapodás lehetősége tavaly nyáron merült fel először, amikor Ven Csia-pao (Wen Jiabao), a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalásokat folytattak a két ország közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok fejlesztéséről.

A napokban aláírt megállapodás célja a kínai érdekeltségű vállalatok magyarországi beruházásainak elősegítése, a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, valamint a kínai kapcsolatokkal rendelkező magyar vállalatok beszállítói és kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatása. A kölcsönből a magyar kis- és középvállalkozások finanszírozására is jut pénz – áll az állami hitelintézet lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Ennél többet egyelőre nem közölt a bank. Nyiri János ennek kapcsán lapunknak elmondta: amint lehetséges, azonnal nyilvánosságra hozzák a hitel részleteit. Mindenkinek az az érdeke, hogy a pénz mielőbb elérhető legyen –érvelt.

Kína mindig nagyon alaposan megfontolja befektetési döntéseit, mielőtt konkrét projektekkel jelentkezne egy országnál. Előtte hosszasan tanulmányozza az ottani lehetőségeket, gazdasági és politikai helyzetet. Az is jellemző a távol-keleti országra, hogy sosem jótékonykodik: mindig oda viszi a pénzét, ahol az a számára leginkább hasznos. Magyarország például földrajzi elhelyezkedése és uniós tagsága miatt is fontos Kínának, amely egy európai bázis kiépítésére törekszik.

Amikor Kína kormányzati szinten rábólint egy országra, mint lehetséges gazdasági partnerre, vállalkozói szinten is jelentősen megélénkül az érdeklődés. A kínai miniszterelnök-helyettes, Li Ko-csiang (Li Keqiang) delegációjával egyidőben 170 üzletember is érkezett Magyarországra, akik kétoldalú tárgyalásokat folytattak a Nemzeti Külgazdasági Hivatal által szervezett több mint 200 potenciális magyar partnercéggel – közölte lapunkkal a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA).

A megbeszélések és a kapcsolatkeresés elsősorban a biotechnológiát, a gyógyszeripart, az elektronikát, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot érintette, de érdeklődés mutatkozott az ingatlanfejlesztés, a feldolgozóipar és a megújuló energia esetében is.

A Kínai Népköztársaság a legjelentősebb Európán kívüli partnere Magyarországnak. A két ország közötti teljes forgalom (Hongkong, Makaó és Tajvan nélkül) 2011-ben 7,76 milliárd dollár volt. Magyarország teljes kivitelének 1,44 százaléka ment Kínába, ami az EU tagállamok, Oroszország, az USA, valamint az Arab Emírségeket követően a legmagasabb érték.