Éves szinten a bruttó hazai termék (GDP) 20 százalékát közelíti a be nem vallott jövedelmek értéke Kínában - véli a kelet-ázsiai ország egy vezető közgazdásza. Vang Hsziao-lüt, a nemzeti gazdasági kutatóintézet helyettes vezetőjét a sohu.com kínai nyelvű internetes portál idézi. A szakértő szerint a kínai lakosság mintegy 14,7 ezer milliárd jüan (544 ezer milliárd forint) jövedelmet titkol el évente a hatóságok elől, ez nagyjából az éves GDP egyötödének felel meg.

Az úgynevezett szürke jövedelmek becslése igen nehéz feladat, mivel az az orvosoknak adott hálapénzektől kezdve a kínai holdújévkor átadott pénzes borítékokon át a vállalati ajándékozásig széles skálát fed le. A definíció pontatlansága miatt gyakran azt is nehéz megállapítani, mely jövedelmek számítanak az országban legitimnek, illetve legálisnak, s melyek nem - véli Vang. Az, hogy a be nem vallott jövedelmek értéke ilyen magas, egyértelműen a hatalommal való visszaélés magas fokának tudható be, és többek között a korrupció elterjedtségét tükrözi.

A helyzet az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben romlott, s a keresetek eltitkolása lassan természetessé válik - tette hozzá a közgazdász. Kevesen, elsősorban a magasabb jövedelműek rendelkeznek eltitkolt bevételekkel, s ezek értéke magasabb is a kevésbé tehetősek szürke jövedelmeinél - fogalmazott a szakértő. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a vagyonosak a véltnél is tehetősebbek, vagyis az egyes társadalmi rétegek közötti jövedelmi különbségek a gondoltnál nagyobbak. Vang évek óta igyekszik a döntéshozók figyelmét felhívni a szürke jövedelmek kérdésére.

A kínai vezetés 2010-ben a jövedelmi egyenlőtlenség csökkentése jegyében kampányt is hirdetett az eltitkolt keresetek ellen. Ez azonban nem járt sikerrel, többek között definíciós problémák miatt, a kormány így a legális jövedelmek védelmére tette át a hangsúlyt.