Mindez azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt nyolc százalékos bővülést jelent, éves összevetésben azonban ennél sokkal drasztikusabb a növekedés: tavaly januárhoz képest több mint harmadával nőtt a háztartások tartozása.

A növekedés szinte kizárólag az árfolyamhatással magyarázható, a bankok ugyanis manapság igen szűken mérik hiteleiket. Azaz nem arról van szó, hogy a lakosság sokkal több hitelt vett fel, hanem arról, hogy a forint gyengülése több mint 620 milliárddal növelte a hitelállományt. A hónap során kihelyezett kölcsönök mindössze 25 milliárd forinttal járultak hozzá a gyarapodáshoz. Tavaly ilyenkor az új kölcsönök még százmilliárd forinttal növelték a lakossági hitelállományt

A bankok visszafogott hitelezési kedvét jól mutatja például a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke, amely januárban tovább csökkent. Bár a forintkölcsönök értéke is elmaradt valamelyest a decemberitől, az euró alapú hitelek növekedése pedig megállt, a visszaesés egyértelműen a svájci frank alapú konstrukciók drasztikus visszaszorulásával magyarázható. A korábban egyértelmű favoritnak számító alpesi devizában januárban már csak 11 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződést, míg tavaly októberben ez a szám megközelítette a 79 milliárdot.

Miközben hitelből egyre kevesebbet adnak, a kölcsönök árát egyre inkább megkérik a bankok. A lakáshitelek esetében például minden termék esetében emelkedett a teljes hiteldíj mutató (THM). Egyes kölcsönöknél a drágulás a tavaly nyári szinthez képest ma már meglehetősen drasztikus mértékű: a frankalapú gépjárműkölcsönök THM-je például nyár óta több mint hat százalékponttal csaknem 19 százalékra nőtt, míg az áruvásárlási forinthitelek 12 százalékponttal kerülnek most többe.