Az AAM Tanácsadó Zrt. elemzése szerint a szakképzés jelenlegi finanszírozási modelljének rugalmassá tételével a hiányszakmák hatékonyabban feltölthetőek, így ez érdemben járulhat hozzá a strukturális munkanélküliség csökkentéséhez, illetőleg a foglalkoztatás elvárt bővüléséhez.

A mezőgazdaság mellett hagyományosan is az építőipar tekinthető az alacsony képzettségű, aktív korú munkavállalók legnagyobb felvevő területének. A strukturális munkanélküliség ezt a jelenleg stagnáló piacot is érinti. Annak ellenére, hogy van álláslehetőség, léteznek üres, betöltetlen pozíciók a keresleti oldalon, hatalmas méreteket ölt a feltorlódott, elhelyezkedni nem tudó munkavállalók létszáma.

A jelenlegi finanszírozási rendszer fókuszált megváltoztatása nélkül ugyanakkor a szakmunkástanulók cégeknél való intézményesített fogadása nem lehetséges. Tapasztalatok szerint a vállalkozások számára a szakmunkástanulók képzése jelentős többletköltséggel jár. Építőipari szakmák gyakorlati oktatásában például jelentős az anyagköltség és a képzésre, betanításra időt szánó szakemberek munkaidőköltsége is.

A szakképzési rendszer kialakítása a németországi példára alapozva úgy történhet meg, ha az adott gazdasági ágazathoz tartozó vállalkozások szakképzési hozzájárulásként befizetett forrásait - egy alap létrehozása útján - a szakképzésben feladatot vállaló cégek fedezeteként használják fel. Így továbbra is biztosítható valamennyi, az adott szakmákban piacképes ismeretekkel rendelkező - munkaerő megjelenésében egyébként hosszútávon érdekelt - vállalkozás szerepvállalása a szakképzés finanszírozásában.

Emellett feloldható lenne a duális rendszer létrehozásának jelenlegi legnagyobb korlátja is: megfelelő finanszírozási eszközökkel érdekeltté lehetne tenni az intézményesített gyakorlati szakképzésre alkalmas cégeket a tanulók fogadására.