A válságövezetek problémáinak feltárásával és a megoldások összehangolásával foglalkozó kormánybiztos az elsőként elkészült, az  ország keleti régiójával foglalkozó jelentésének fontosabb  megállapításai között szólt arról is, hogy a vállalkozók a cégük  működtetésének pénzügyi nehézségeire és a munkahelyek megtartásának  problémáira hívták fel leggyakrabban a figyelmet.

A finanszírozási  gondok oka a magas kamat és a piacon lévő kevés pénz. Hozzátette: a   munkahelyek megtartásához az állam támogatást ad, amelyhez a  jelenlegi források az év közepéig tartanak ki.

A munkaerő piaci alapból 16 milliárd forint, míg az e célra  fordítható uniós támogatásból 60 milliárd forint használható fel a  munkahelyek megtartására. Ennek tipikus módja, hogy ha a munkaidőt  csökkenti a vállalkozó, a kieső időre jutó munkabér és annak  közterheinek 20, 50 vagy 75 százalékát a munkavállaló az államtól  kapja meg. A támogatás aránya a kisebb vállalkozásoknál nagyobb.

A csökkentett munkaidő összekapcsolható a képzéssel, amire  szintén jár támogatás. A keleti régióban ugyanis komoly problémát  jelent a munkahelyek betöltésénél a képzettség hiánya.

A nagyberuházási döntések felgyorsításával a válság okozta  problémák enyhíthetők - mondta a kormánybiztos, aki következő  lépésként a dunántúli, majd pedig a közép-magyarországi régiót  vizsgálja, és készít azokról jelentést.

Budai Bernadett kormányszóvivő arról szólt, hogy a kormány  szerdán tárgyalt az infrastrukturális projektek előkészítéséről.  Idén 200 helyszínen 1.100 kilométer alacsonyabb rendű út újul meg 43  milliárd forint támogatással. Az autópályák hossza 67 kilométerrel  nő és 200 kilométer új főút épül, illetve újul meg idén. Jelenleg 16  nagy-projektet küldött el a kormány Brüsszelbe, ott eddig egyet, a  debreceni villamos fejlesztést hagyták jóvá.
A kormányszóvivő szólt még arról a márciustól hatályos új  rendeletről, amelynek alapján a támogatás 80 százaléka előlegként  folyósítható a nyertes cégeknek, amennyiben a projekt ütemesen készül.