A K&H csak az átmeneti bankadót nem hárítja át
A K&H Bank nem hárítja át az ügyfelekre a bankadó terhét akkor, ha az intézkedés valóban csak egyszeri, átmeneti lesz - hangsúlyozta Hendrik Scheerlinck, a K&H Csoport vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján. Ellenkező esetben a bank nem tudja betartani ezt az ígéretét.
A K&H csoport egyszeri tételektől megtisztított adózott nyeresége az első félévben az egy évvel korábbi 10,6 milliárdról 16 milliárd forintra nőtt. A bankadó az egész csoportra vonatkozóan 17,1 milliárd forint lesz.
A vezérigazgató ezért nyomatékosan leszögezte: reméli, hogy valóban csak átmeneti intézkedésről van szó és a kormány 2012-től újragondolja az elvonás mértékét illetve a bankadó az EU-ban alkalmazott mértékre csökken.
Az egy évvel korábbihoz képest az első fél évben a csoport adózott nyeresége több mint 164 százalékkal 23 milliárd forintra emelkedett. A működési eredmény 15 százalékkal emelkedett. A hitelezési költség magas maradt: a nem teljesítő hitelek aránya 7,3 százalékra nőtt a 2009 félévi 4,6 százalékról - derül ki a csoport féléves eredményeit ismertető anyagból.
A lakossági hitelek állománya az árfolyamhatástól megtisztítva csökken, és továbbra is mérsékelt a kereslet. A forinthitelek aránya az új kihelyezéseken belül 80 százalékra nőtt az első félévben. Továbbra is mérsékelt a kereslet a beruházási hitelek iránt. A lakossági hitelállomány fél év alatt 11,1 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest 9,8 százalékkal 788 milliárdra nőtt. A lakossági megtakarítások volumene 5 százalékkal 1 ezer 597 milliárd forintra csökkent, mivel az idén nem volt a tavaly első félévihez hasonló, jelentős lakossági betéti kampány.
A kis- és középvállalati hitelek állománya egy év alatt 13,6 százalékkal, az év eleje óta 6,3 százalékkal 133 milliárdra csökkent.
A működési eredmény 39,4 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 34,3 milliárd után. A tőkearányos megtérülési mutató meghaladta a 20 százalékot. A hitel-betét arány a bank szerint a legjobb a magyar piacon: június végére 97,5 százalékot ért el.
A bank adózott nyeresége 23 milliárd forint, a biztosítóé 100 millió forint volt.
Az első negyedévi 9,5 milliárd forintos hitelezési céltartalékképzést a második negyedévben további 7,7 milliárd forint céltartalékképzés követte. Tavaly az első félévben kissé magasabb, 19 milliárd forintos hitelezési céltartalékot képzett a bank.
A hitelportfólió minősége a lízingszegmensben a legrosszabb: a nemteljesítő hitelek aránya megközelíti a 12 százalékot. A lakossági hiteleknél ez 6,9 százalék: a negyedév során 0,7 százalékponttal, az egy évvel korábbihoz képest 1,5 százalékponttal nőtt.
A nettó kamatbevétel 6,7 százalékkal 49,3 milliárd forintra emelkedett, a működési bevételek 4,4 százalékkal 73,2 milliárdra nőttek, míg a működési költségek 5,7 százalékkal 34 milliárdra csökkentek.
A vezérigazgató éves eredménytervet nem ismertetett, de elmondta: arra számítanak, hogy a nemfizető hitelek aránya tovább emelkedik, a hitelezési költségek továbbra is kényelmetlen magas szinten maradnak, de a munkanélküliségi mutatók kismértékű javulása lehetséges.
Az államadóság kitettséget ismertetve Hendrik Scheerlinck felhívta a figyelmet arra, hogy a bank csak magyar állampapírokkal rendelkezik, amelynek állománya tavaly 1.066 milliárd forint volt, a mérlegfőösszeg egyharmada.
A lakosság körében a banknak sikerült megtartani pozícióját, a lakáshitelekben enyhe csökkenés, a devizában történő jelzáloghitelezés befagyasztása miatt.
A garantált alapokban mért piaci részesedés tovább emelkedett majdnem 47 százalékra. A betétek az előző negyedévhez képest is csökkentek. Óvatosan hiteleznek: nagy vásárlóközpontok megépítését például nem finanszírozzák.
Luc Cools, a K&H Biztosító vezérigazgatója mérséklődő nyereségről számolt be, amelyet a biztosítási díjak csökkenését eredményező piaci nyomással indokolt. A májusi és júniusi vihar és árvíz miatti kárigény összege meghaladta az 1 milliárd forintot.