A lakossági jelzáloghiteleken a bankoknak az alap makropályát feltételezve akár 118 milliárd forint vesztesége lehet: a 2008. év végi hitelportfólió 2 százaléka, makrogazdasági sokk esetén azonban a bankrendszer teljes vesztesége elérhetné a 372 milliárd forintot, a portfólió 6 százalékát is - derül ki a Magyar Nemzeti Bank MNB Szemléjében csütörtökön megjelent elemzésből. A szerző véleményét tükröző összegzésben az extrém makrogazdasági helyzet 10 százalékos GDP csökkenést és 340 forintos euróárfolyamot jelent.

Holló Dániel, az MNB munkatársa emlékeztet rá, hogy Magyarországon a jelzáloghitelek jelentős szerepet játszottak, ezekhez a termékekhez kapcsolódott a 2008. év végi banki kamatjövedelmek 31 százaléka, és a hitelek tették ki a teljes lakossági hitelportfólió mintegy kétharmadát. Összesen 5.800 milliárd forintot, amiből 4.300 milliárd volt a devizaalapú hitel 2008. év végén.

A magyar jelzálogadósok hitelképességének az Egyesült Államokhoz hasonló mértékű drámai romlása ugyan nem látható, azonban e hitelek nem teljesítési kockázatának folyamatos emelkedése már megfigyelhető - állapítja meg a szerző. A lakossági jelzáloghitelek nem teljesítési valószínűsége (a késedelembe esés valószínűsége a következő 1 évben) 2005-ben még 2,4 százalék volt, 2008-ban pedig már elérte a 3,8 százalékot.

A devizahitelezés miatt az árfolyam jelentős mértékű és tartós leértékelődése nemcsak a nem teljesítési, hanem a fennálló hitelek forintértékének változásán keresztül a megtérülési kockázatot is növelheti. Ez az egyes bankok pénzügyi helyzetét, végső soron a pénzügyi rendszer és a makrogazdaság stabilitását is veszélyeztetheti.

A tanulmányban 3 kereskedelmi bank lakossági jelzálog-portfólióját felhasználva, kétszázezer lakás-, illetve szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező ügyfél havi gyakoriságú adatát elemezték 2004-től 2008 júniusáig.
A megfigyelések szerint a hitelek lejárati idejének vége felé csökken a nemfizetési kockázat. A nem fizetést az ügyfél szempontjából leginkább a kölcsön induláskori hitel/hitelfedezeti érték arány, az LTV mutató, illetve az ügyfél iskolai végzettsége befolyásolja, míg a munkanélküliségi ráta, a hazai és külföldi kamatok, valamint az árfolyam a nem teljesítésekre ható fontosabb makrokockázati faktorok közé tartoznak.

2004 és 2007 között a jelzáloghitelezés feltételei jelentősen enyhültek, a hitelek átlagos induló LTV mutatója és futamideje 30 százalékkal növekedett, aminek eredményeként az átlagos felvett hitelösszeg nominálisan 29 százalékkal, az induló törlesztési teher pedig 12 százalékkal nőtt. A hitelezési feltételek lazítása a portfólió felhígulását eredményezte. Míg a 2004-ben folyósított jelzáloghitelek 1 százaléka vált nem teljesítővé az első évben, ez az arány a 2007-ben folyósított jelzáloghiteleknél 7 százalék közelébe emelkedett.