A 25 bázispontos kamatvágás nem meglepő annak fényében, hogy a monetáris tanácsot már a legutóbb sem sok választotta el attól, hogy 5,25 százalékra mérsékelje a kamatot - közölte Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Az igazgató szerint a piacok további kamatvágást valószínűsítenek, és a nyár végére 5 százalék alatti jegybanki kamatot áraznak.

A szakember közleményében kétarcúnak nevezi a magyarországi inflációs folyamatokat: a hazai piac által generált infláció gyakorlatilag nem létezik, az üzemanyagok árában az adóváltozásokon túl a nemzetközi ártendenciák jelennek meg. Ugyanakkor az idén is a vártnál magasabb inflációs hatása van a központi, illetve önkormányzati hatáskörben meghozott árintézkedéseknek, és nem teljesen világos, hogy a monetáris tanács ennek a hatását a jövőben hogyan fogja megítélni. A külkereskedelmi szufficit miatt a forint inkább erősödik az euróhoz képest, ami továbbra is kamatvágásra ösztönözheti az MNB-t.

A görög államadósság körüli "mizéria" tovagyűrűző hatását egyelőre nem látni idehaza, sőt, ha ennek esetleg konjunkturális következménye lesz, az csak egy okkal több, hogy az Európai Központi Bank, de akár a világ több vezető jegybankja is úgy döntsön, hogy továbbra is lazán hagyja az általa befolyásolt monetáris kondíciókat. Duronelly Péter szerint az alacsony nemzetközi kamatkörnyezet eggyel több érv volt amellett, hogy a monetáris tanács meghozza ezt a döntését.

Kovács Roland, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője közleményében emlékeztet rá, hogy a 2009. júliusi 100 bázispontos kamatcsökkentést követően ez már az egymást követő tizedik olyan monetáris tanács ülés volt, ahol az irányadó ráta lefelé mozdult el.

A befektetési társaság elemzője szintén úgy véli, hogy az újabb történelmi mélybe süllyedt a alapkamat további esése várható, minthogy a hazai kamatfelár "indokolatlanul" magas a térség országaihoz és az indikatív európai kamatokhoz képest.

Álláspontja szerint továbbra is adottak a feltételek a kéthetes repo jegybanki irányadó kamatláb csökkentésére, így a piaci várakozással összhangban jó esélyt lát arra, hogy még az idén 5 százalék alá süllyedjen a kamatszint.

Sem a pénzügyi stabilitás oldaláról, sem pedig a forint árfolyam oldaláról nem indokolt a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetése, vagy teljes leállítása - fejti ki a közleményben.

Kiemeli ugyanakkor, hogy több rizikófaktor is övezi a hazai gazdasági kilátásokat. Ilyen a kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz jutó Fidesz gazdaságpolitikája körüli bizonytalanság - nem ismertek az államháztartás átalakítása körüli tervek -, valamint a nemzetközi pénzügyi környezetet övező esetleges kedvezőtlen folyamatok - görög adósságválság eszkalálódása, a befektetők kockázati étvágyának hirtelen elapadása -, amelyek óvatosabb irányba terelhetik a monetáris tanács döntéshozóit a következő hónapokban.

Az Equilor szerint is a monetáris politika körüli bizonytalanságokat szaporítja, hogy a kormányt alakító párt újabban heves kirohanásokat intézett az MNB és a PSZÁF ellen megkérdőjelezve azok tevékenységét. Emiatt a bizonytalanság miatt talán még nagyobb figyelem irányulhat az MNB munkájára a jövőben, annak fényében, hogy az MNB képes lesz-e megőrizni a függetlenségét az erősödő kormányzati nyomás közepette.

Mindezek ellenére úgy vélik, hogy az MNB mindaddig, amíg a nemzetközi befektetői hangulat pozitív marad és Magyarország kockázati megítélése sem romlik jelentősen, folytathatja a kamatvágást már akár május végén is.

Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint is több tényező mutat a további lazítás irányába: a magyar gazdaság gyenge növekedése, a kevéssé tetten érhető inflációs nyomás, továbbá az erős árfolyam.

Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a képet árnyalhatják a költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanságok és a külső környezetben rejlő kockázatok. Egyelőre azonban nem látszik, hogy komolyan begyűrűzne Magyarországra a nemzetközi hitelpiacon érezhetően növekvő feszültség, és a belső folyamatokkal kapcsolatban is inkább a bizakodás tűnik sokkal erősebbnek, különösen a vasárnap már világossá vált választási eredmények ismeretében.

Vizkelety Péter szerint a jövőt tekintve is két fő tényező határozza majd meg a jegybank mozgásterét: az új kormány kirajzolódó gazdaságpolitikája, illetve az ezzel kapcsolatos befektetői bizalom, másrészt pedig, hogy továbbra is ennyire elszigetelt lehet-e a magyar tőkepiac a nemzetközi hitelpiaci folyamatoktól.