Az viszont feltétlen sikernek tekinthető, hogy a jegybank működési költségei 1997 óta először maradtak 12 milliárd forint alatt, hárommilliárdot sikerült megtakarítani, főként a hatékonyságjavító projektek következtében. 2006-hoz, a mostani vezetés színre lépésének évéhez képest tavaly reálértéken 5,7 milliárd forintos megtakarítást tudtak elérni. Az MNB-t a költségtakarékos működés jellemezte tavaly, a készpénzgyártatás költsége például a felére csökkent a 2007-es szinthez képest.

A költségvetési szféra bérgazdálkodásával összevetve az MNB személyi költségei folyamatosan csökkennek, miközben lényegi csökkenés az állami szféránál nem volt, ma nominálisan húsz százalékkal van a 2006-os szint alatt – mondta Simor. A létszámnál is hasonló trendet lehet megfigyelni, az MNB-nél durván 25 százalékkal csökkent az állomány, miközben az állami szférában gyakorlatilag stagnál a foglalkoztatotti létszám. A kétmilliós bérplafon bevezetése tavaly 120 millió forintos megtakarítást eredményezett az MNB-nél.

A profit alakulásában a forintárfolyam gyengülése, valamint a végtörlesztéssel kapcsolatos euróeladások játszottak főszerepet. Osztalékfizetési lehetősége van az MNB-nek, ám ebben az évben úgy döntött az igazgatóság, hogy a nyereséget az eredménytartalékba helyezi, hogy a következő években legyen miből pótolni az esetleges deficitet.

Erre szükség is lehet, ugyanis a jegybank az idén 40 milliárd forintos veszteséget szenvedhet el, ám a piacokon látott rendkívüli volatilitás miatt ez számottevően kisebb, de akár nagyobb is lehet. Leegyszerűsítve: a forint gyengülése növeli, a forint erősödése pedig csökkenti a jegybank eredményét. Ez az államháztartást tekintve viszont pont fordítva van.

Mindez azt jelenti, hogy az államnak az idén nem kell kiegyenlítenie a jegybankot ért veszteséget, ahogy arra a törvény kötelezi. Így sem költségvetési többletkiadást nem okoz, sem az államadósság növelését nem eredményezi a jegybank gazdálkodása – jelezte Simor András.

A devizatartalék 4,1 milliárd euróval nőtt. Bevételi oldalon majd tízmilliárd eurót jelentettek az Európai Unióból érkezett transzferek és az állam devizakötvény-kibocsátásai, kiadási oldalon a devizakötvények törlesztése volt a legnagyobb tétel. Az évén végén 37,8 milliárd euróra rúgó devizatartalékot rendkívül konzervatív politika mentén fekteti be a jegybank, elsődleges szempontok közé tartozik a magas likviditás, azaz a sürgős kiadások fedezetét szükség esetén gyorsan elő lehessen teremteni.

A portfólió átlagos futamideje egy éve másfél év volt, ezt egy évre hozták le 2011 végén. Tovább diverzifikálják a jegybanki tartalékot, japán jenbe, angol fontba és dollárba is fektetnek a megszokott euróeszközök mellett. Minden portfólióelem a piacon irányadó átlagos hozam felett teljesített: 2,82 százalék volt az MNB, míg 2,48 százalék a piaci hozam.