A jegybank árfolyamgáttal forintosítaná a devizahiteleket
Az árfolyamgát jó megoldás, bevezetésével a devizahiteleknél megvalósult az árfolyamveszteségek részleges társadalmasítása, vagyis a forint gyengüléséből adódó többletterheket nemcsak az ügyfélnek kell állnia, hanem abban az állam és a bankok is szerepet vállalnak – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn publikált tanulmányában.
Mint arról beszámoltunk: az MNB a múlt héten a devizaalapú hitelezést bemutató sorozatot indított azzal a céllal, hogy "a közvéleményt megismertesse a főbb tényekkel, összefüggésekkel, valamint "segítsen kialakítani a megfelelő szempontrendszert a probléma rendezéséhez". A Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató alkotta szerzőpáros a múlt héten két tanulmányt pulikált, az árfolyamgátról szóló rész a sorozat harmadik tagja.
Az MNB szerint azonban vonzóbbá kellene tenni az árfolyamgát rendszerét, eddig ugyanis csak az érintett devizahitelesek kevesebb mint fele csatlakozott a programhoz. A jegybank szerint segíthetne, ha az árfolyamveszteséget a jelenleginél nagyobb arányban osztanák meg a szereplők, magyarán csökkenne az adósok terhe.
A jegybank javaslata szerint nemcsak a tartozás kamatrészénél kellene elengedni a svájci frankban jegyzett hitelek esetén a 180 forint feletti részt, hanem az adósság tőkerészénél is. A szerzőpáros szerint azt is érdemes lenne megfontolni, hogy a kedvezményes törlesztési időszak a jelenlegi öt évnél hosszabb legyen, akár a kölcsönök futamidejének végéig ki lehet tolni azt.
Amennyiben a kamathoz hasonlóan a tőketartozás esetében is teljesen elengednék az adósoknak a 180 forint feletti részt, akkor ez a devizaalapú jelzáloghitelek törlesztőrészletének forintosítását jelentené. Ez nem egy egyszeri, azonnali devizahitel-átváltás, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítása, az adósság árfolyamkockázatának teljes megszüntetése lenne.
A jelenlegi helyzethez képest a devizahitel-adósok mindegyikének árfolyamgátba való belépésével párhuzamban mindez a mostani árfolyamon számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költségterhet jelentene – olvasható az MNB tanulmányában. (Az MNB becslése ugyanakkor elég óvatosnak tünik, mások ennél jóval nagyobb költséggel számolnak arra az esetre, ha minden devizaalapú jelzáloghitelt törlesztő belép az árfolyamgátba, a Portfolio hírportál szerint például kétszer-háromszor ekkora terhet jelentene.)
Eddig is sokat nyerhettek a devizahitelesek
Az árfolyamgát lényege, hogy a rendszerhez csatlakozó devizahiteles öt évig rögzített árfolyam mellett törleszt: a havi részletet svájci frankban jegyzett kölcsön esetén 180 forintos, euróalapú hitelnél 250 forintos, míg japán jenben nyilvántartott adósságnál 2,5 forintos árfolyamon számítják ki. A törlesztőrészlet tőkerésze egy úgynevezett gyűjtőszámlára kerül, majd a rögzítés lejárta után kamatostul kell megfizetni, míg a törlesztő kamatrészét az állam és a bank átvállalja.
Az árfolyamgát iránti érdeklődés elmarad az előzetesen várttól: június végéig az arra jogosult adósok 37 százaléka lépett be a rendszerbe. Az érintett hitelállomány tekintetében a részvétel eléri az 51 százalékot – vagyis jellemzően az átlagnál magasabb összeggel tartozók léptek be eddig. Pedig a konstrukcióval már a jelenlegi formájában is sokat lehet spórolni. Egy átlagos frankhitel törlesztője a negyedével, havi 20 húszezer forinttal csökken, s ebből 13 ezret végleg elengednek az adósnak, és csak a hétezer kerül a gyűjtőszámlára.
Évente százmilliárdos veszteség a bankoknak
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője az MTI-nek elfogadhatónak nevezte a javaslatot, amely érdemi segítséget, számításai szerint évi 120-150 milliárdos megtakarítást jelenthetne az adósoknak. A terhet megoszthatná a költségvetés és a bankrendszer, a fogyasztás bővülhetne, ami akár 0,2 százalékponttal is gyorsíthatná a GDP növekedését – mondta.
Az elemző kedvezőnek nevezte, hogy a javaslat értelmében nemcsak a lakáshitelesek járhatnának jól, hanem a szabadfelhasználású jelzáloghitelesek is, hiszen az árfolyamgátat mindkét csoport választhatta. Úgy vélte, ahhoz, hogy a probléma valóban véglegesen megszűnjön, lazítani kellene az árfolyamgát meglévő korlátain. Példaként a 20 millió forintos hitelösszeg megemelésének lehetőségét említette.
Célszerűnek nevezte az MNB bevonását az új programba, úgy vélte: a jegybanknál árfolyamnyereség is keletkezhet, ha a bankok a devizatartalék terhére váltanák át a forintot devizára, ezt a nyereséget pedig vissza lehetne forgatni a programba. Suppan Gergely szerint a jelenlegi terheknél évente 30-40 milliárddal több költség kezelhető a bankrendszerben, különösen, ha a terhek egy részét az állam vállalja át. A költségekből 10-20 milliárd átvállalása nem borítaná meg a költségvetést, ráadásul pár év múlva ez a teher akár érezhetően csökkenhet is a magasabb GDP-nek, az alacsonyabb országkockázati felárnak és az erősebb árfolyamnak köszönhetően – mondta.
Egyben a bankrendszer számára pozitív hatás lenne, hogy az intézkedés megállíthatná a nemfizető állomány növekedését, javítaná a hitelportfólió minőségét, és így céltartalékok felszabadítását is lehetővé tenné. Számításai szerint az adósoknak évi 120-150 milliárd forintos megtakarítást jelentene az MNB javaslata, ez a GDP 0,4-0,5 százaléka. Ha ennek csak a felét fogyasztásra fordítják, az 0,2 százalékkal gyorsíthatja a GDP-bővülést - tette hozzá.
Jobban járnának, mint a forinthitelesek
Óvatosabban fogalmazott Balatoni András, az ING Bank elemzője. Elismerte ugyan, hogy a javaslat jelentős engedmény lenne a jelenleg fizető adósoknak, és kevésbé jelentene nagy terhet, mint a végtörlesztés, ám úgy vélte, hogy szembe megy a kormányzati kommunikációval.
A kormány egyértelművé tette: úgy szeretne segíteni a devizahiteleseken, hogy azok ne járjanak jobban, mint a forintban eladósodottak - emlékeztetett. Úgy vélte, hogy ezzel szemben a javaslat - a részletek ismerete nélkül - a futamidő teljes hosszában lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozná a svájci frankban eladósodottakat.
Az sem teljesen egyértelmű az elemző szerint, hogy a Balog Ádám jegybanki alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató által írt cikkek a jegybank hivatalos véleményének tekinthetők-e. Főleg azt figyelembe véve, hogy a jegybank az információk szerint nem vesz részt a kormány és a bankszövetség között folyó egyeztetésen, tehát külső szemlélőként fogalmaz meg javaslatokat - hívta fel a figyelmet.
