A Mol részvénycsomag vásárlására fordított kiadás egyszeri jellegű, ezért azt az éves összehasonlításban nem célszerű szerepeltetni és ezt a hátra levő részében is mellőzzük – jegyzi meg a nemzetgazdasági tárca közleménye. E tétel nélkül 996,2 milliárd forint a július végi hiány.

Az államháztartás központi alrendszerének július havi hiánya 459,9 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 460,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 23,9 milliárd forintos szufficittel zártak.

A központi költségvetés 2011. évi hiányának időarányosnál magasabb alakulását jellemzően egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák, mindenekelőtt az, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevételek 528,8 milliárd forint összege a második félév további hónapjaiban teljesül. Mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés hiánycéljának tartását – állítja a szaktárca.

A központi költségvetés júliusi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 12,9 milliárd forinttal nőttek. Ennek hátterében alapvetően a tavalyi év második felében bevezetett banki különadóból, továbbá az egyes ágazatokat terhelő válságadóból befolyt bevételek állnak. Mindezek mellett ugyanakkor elmaradtak az egy évvel korábbitól például az általános forgalmi adóból, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóból származó bevételek.

A költségvetés júliusi kiadásai 482 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Ez alapvetően a Mol-részvénycsomag megvásárlása miatti növekedésének tudható be. A kamatkiadások 2011 júliusában 65,4 milliárd forintot tettek ki, 4,6 milliárd forinttal haladták meg az előző év megfelelő időszakának értékét, a kamatbevételek pedig 7,9 milliárd forintos szintet értek el, 0,8 milliárd forinttal maradtak el az előző évitől.

A társadalombiztosítási alapok 23,7 milliárd forintos hiányának alakulásánál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011 júliusában tartalmazták a magánnyugdíjpénztári tagdíj helyetti járulékfizetés megvalósulását, valamint érvényesült az egyéni járulékmérték 2011. január elsejétől történő 0,5 százalékos emelésének a hatása is.

Másrészt, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésből, addig 2011 júliusában e támogatások már teljesen megszüntetésre kerültek. A kieső támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja a második félév további hónapjaiban pótolni.

Az elkülönített állami pénzalapok július havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest csekély mértékben kedvezőtlenebb lett. Az alapok bevételei 3,5 milliárd forinttal alacsonyabb összegben, a kiadásai pedig 4,3 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak.