A gyenge forint hatástalanította a végtörlesztést
Zsinórban harmadszor döntött évtizedes negatív rekordot tavaly a hazai lakossági hitelezés. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2011-ben a háztartások nettó hiteltörlesztők voltak, vagyis a korábban felvett kölcsönökre fizetett törlesztőrészlet meghaladta az új hitelek összegét. Az éves egyenleg mínusz 809 milliárd forintot mutat, tehát az árfolyamhatást nem számítva ennyivel zsugorodott 2010-ben a háztartások tartozása. A forint gyengélkedése azonban ezt a csökkenést majdnem teljesen egyensúlyozta: a lakosság hitelállománya tavaly év végén 8506 milliárd forint volt, alig valamivel kevesebb az egy évvel korábbi 8583 milliárdnál.
Az év során nem volt egyetlen olyan hónap sem, amikor a háztartások több új kölcsönt vettek volna fel annál, mint amennyit visszafizettek. Ebből a szempontból a legrosszabb arányt a december hozta: a mérleg akkor 225 milliárd forint csökkenést mutatott – döntően a végtörlesztésnek köszönhetően. A devizahitelek idő előtti, kedvezményes árfolyamon történő visszafizetése azonban nemcsak a decemberi (illetve a novemberi és az októberi) statisztikát befolyásolta alapvetően, hanem az év egészét nézve jelentősen torzította az adatokat.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint az ügyfelek 88,5 milliárd forint kölcsönt vettek fel devizahitelük lezárásához, és összesen 642 milliárd forint értékben fizették vissza svájci frankban, euróban vagy éppen japán jenben jegyzett tartozásukat. A végtörlesztés nélkül tehát a lakossági hitelállomány – az árfolyamhatást nem számítva – valójában 255 milliárd forinttal csökkent volna tavaly, bár ez még így is nagyobb visszaesés, mint a 2010-es volt, amikor az új hitelek és a törlesztések különbözete mínusz 186 milliárd volt.
A forinthitelek 2010-ben – az árfolyamok kedvezőtlen, kiszámíthatatlan alakulása, illetve a jogszabályi változások nyomán – kialakult dominanciája tavaly is megmaradt. Míg a korábbi években a növekedést tápláló devizaalapú hitelek (érték alapján 2008 első felében is ezek a kölcsönök adták az új lakáshitelek közel kilencven százalékát) esetében a lakosság nettó hiteltörlesztő volt, a visszafizetések összege 1046 milliárd forinttal haladta meg az új kölcsönök értékét (a végtörlesztést nem számítva 404 milliárddal), addig a forinthitelek esetében az egyenleg 237 milliárdos növekedést mutatott (a végtörlesztéshez felvett kölcsönök nélkül 149 milliárd).
A forintalapú termékek esetében tavaly csaknem minden hónapban több új kölcsönt vettek fel a háztartások annál, mint amennyit visszafizettek (egyedül októberben volt ez fordítva), míg a devizahiteleknél éppen ellenkezőleg, a törlesztés hónapról hónapra meghaladta az új hitelek összegét.
A végtörlesztés a forintalapú lakáskölcsönök kamatára is hatással volt. A jelzáloghitelek átlagos hitelköltség-mutatója emelkedett az utóbbi hónapokban, tavaly decemberben már 11,65 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 9,73 százalékkal. A fogyasztási kölcsönök esetében ezzel éppen ellentétes folyamat volt megfigyelhető: az MNB adatai szerint az átlagos hitelköltség 20,45 százalékról egy év alatt 16,59 százalékra csökkent. Ezen belül a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a mutató – szintén a végtörlesztés miatt – két százalékponttal, 10,66-ról 12,66 százalékra nőtt, pontosan annyi lett, mint amennyi két évvel korábban volt.
A várakozásokkal szemben a végtörlesztés nem kannibalizálta a lakossági bankbetéteket, december végén – az árfolyamhatást nem számítva – a háztartások 292 milliárd forinttal tartottak többet a bankokban, mint egy évvel korábban. A forint- és devizabetétek esetében ellentétes irányú volt a folyamat: előbbiek állománya 494 milliárddal hízott az év során, míg az utóbbiaké 202 milliárd forinttal fogyott.
A devizabetétek csökkenése szeptemberben, októberben és novemberben volt a legjelentősebb, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy az ügyfelek realizálták a forint gyengüléséből adódó nyereségüket, magyarán akkor váltották át forintra a devizabetétekben lévő megtakarításukat, amikor a magyar fizetőeszköz a leggyengébb volt. (A végtörlesztés három hónapjában, októbertől decemberig összességében még így is 91 milliárd forinttal nőtt a lakossági betétek állománya, köszönhetően a forintbetétek jelentős gyarapodásának.)
A nem akciós betéti kamatok alig változtak egy év alatt: a forintbetétek átlagos évesített kamata 6,18 százalék volt decemberben, pont egy százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (5,18 százalék), míg az euróbetéteké ennél kisebb mértékben nőtt, kettőről 2,46 százalékra emelkedett.
